DOCUMENTE

nemzetiségû országába. A dél-erdélyi magyarok Észak-Erdélybe mentek. Ezek is
most visszatérnek. De azonnal letartóztatják õket, és a hadbíróság elé állítják, mely
a fasiszta uralomnak ezeket a szerencsétlen áldozatait mint az ellenséghez átszökötteket
elítéli, és egész életükön keresztül rabságban kell sínylõdniök. És ki szabja
ki ezeket a büntetéseket? A demokratikus Románia bíróságai, a fasiszta Románia
hátrányára elkövetett cselekedetekért. Miért? Kizárólag csak azért, mert szerencsétlenek
magyarnak születtek.
3. Az utóbbi idõben a katonai hatóságok nem várták meg, hogy a menekültek
otthonaikba visszatérjenek, hanem egész egyszerûen Észak-Erdélyben letartóztatják,
hadbírósághoz kísértetik õket, mely életfogytiglani kényszermunkára ítéli
õket, sokszor hazaárulás címén. Az utóbbi idõben az ilyen esetek száma Kolozsvárt
is szaporodik, nem is beszélvén a vidékrõl, ahol ez még gyakoribb.
4. A kormány elrendelte a nemzetiségi és faji megkülönböztetés alapján felállított
munkatáborok feloszlatását. Ennek ellenére tudomásunk van arról, hogy az
országban munkatáborok vannak, melyekben a mai napig sínylõdnek az Antonescu-kormány
által összeszedett magyarok. Azt állítják, hogy ezek a táborok büntetõtáborok.
De pontos adataink vannak, hogy faji megkülönböztetések alapján
létesített munkatáborok is vannak, ahol csak magyarok vannak. Így pld. Kolozson
még mindig fennáll az 1019-es számú munkazászlóalj, amelyben mintegy 1600
magyar sínylõdik embertelen viszonyok között. Azt mondták, hogy a parancsnokság
nem törõdik velük, és mikor egyesek hazamentek, hogy fertõtlenítsék és
féregtelenítsék magukat, letartóztatták, a zászlóalj bírósága elé állították õket, és
életfogytiglani kényszermunkára ítélték.
A számos eset közül hivatkozunk két teljesen biztos esetre, amelyrõl tudomást
szereztünk. Jenei Sándor 1936-os korosztályú, Ádámos községbeli családos napszámost
1936-ban munkára hívták be, késõbb a fronton súlyosan megsebesült.
Szilágyi Sándor 1935-ös korosztályú, ádámosi lakost 1940-ben hívták be, volt a
fronton is. Mindkettõt életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Miért? Mert nem
tudták elviselni a munkatábor pokoli állapotát, melyrõl a kormány is megállapította,
hogy nem tartható fenn, az emberek rosszabbul élnek ott, mint az állatok.
5. Mindenfelõl értesítéseket kapunk, hogy a magyarokat munkára hívják be, így
Kolozsvárt kb. 500 magyart hívtak be az 1929-1930-as korosztályúak közül. Désen
a fiatalabbakat is behívták. Szék községbõl sok magyart összpontosítottak. Ezekbõl
arra kell következtetnünk, hogy újabb faji alapon álló munkára behívással állunk
szemben. Azt állítják, hogy ez szükséges lenne a fegyverszüneti feltételek végrehajtása
értelmében. Semmi kifogásnak nincs helye ebben az indoklásban. Észak-
Erdélyben a szovjet hadsereg ellátását biztosítják a helyi hatóságok. Akkor miért
szükséges ez a behívás? Ha azonban tényleg...[*]
Szükséges intézkedések
Ad. 1-3. Szüntessék meg azonnal a Románia területén levõ vagy a jövõben oda
visszatérõ menekültek üldözését. Adjanak általános közkegyelmet ugyanazon
feltételek mellett, mint az 1945. március elõtt Románia területén lakóknak.
Adjanak új jelentkezési határidõt azok részére, akik annak idején az elõírt
határidõben nem jelentkezhettek, mivel vagy nem voltak Románia területén, vagy
pedig a még vissza nem csatolt Észak-Erdély területén laktak. Ezt a közkegyelmet
alkalmazzák a már elítéltekre is, akiket helyezzenek azonnal szabadlábra.
Engedjék meg törvényrendelettel a menekülteknek otthonaikba való visszatérését,
minden következmény nélkül.
130