Partium - Unitárius tudás-tár

megérkezett lovon, hogy elvigye a lányt, de a tisztes vendégfogadás és húga kérésére
elállt szándékától, sőt még zenélt is (száj, kanna, ének) társaival az ifjú házasoknak
(1óra 17’10”).
A megépült, sástetetjű házban volt a lakodalom. Az apa a ház előtt fogadta a párt, ő
is eskette őket. Megkérdezte tőlük, hogy szeretik –e egymást, aztán megszegte a szent
kenyeret, a hátára a kés hegyével keresztet karcolt: „Adom nektek ezt a szent kenyeret,
hogy a jó Isten hosszú ideig tartson egybe benneteket örömben, békességben.” Az apa a
levágott serclit műanyag rózsaszín tányérra tette, bicskával kisebb darabokra szeldelte,
kézzel megsózta, egy cserépfazékból vörös bort öntött rá. Ezt a párnak meg kellett ennie.
A menyasszony hajában virágkoszorú volt, derekán rojtos, fehér óriáskendő, benne
piros, zöld virágok. A vőlegény kalapján lila virág díszelgett, fehér parasztingje és öltönye
begombolva volt. A násznép nem viselt ünneplőt. A vendégek játékos dulakodásban
paskolták egymás vállát, majd ugyanezt tették a vőlegénnyel, közben esküdöztek és
átkozódtak. Góló a vőlegényhez lépett: „Ezután együtt fogunk lovat lopni.” A gyerekek
a földön ültek és ettek, a férfi ak együtt tapsoltak és énekeltek az örömapával (1óra
20’09”). A narrátor felhívta a fi gyelmet arra, hogy e történet nem mese, hanem egy igaz,
újságból való elbeszélés, [korai etnocidium – Sz. B]. 21
Egy rikkancs fi ú háromszor kiáltja a hírt a dámosi rablógyilkosságról, majd fényképek
hangos hátterében férfi ak és nők levélrészleteit halluk s cigánykérdés radikális
megoldásáról (1óra 22’29). Három fénykép a hatalom nézőpontján át ábrázolja a megalázott
és befogott „vadakat,” tematizálja, kanonizálja, etnicizálja a bűnösséget: 1. A
csendőrök darutollasan, 3 sorban, büszkén, dülyfösen állnak, lábaiknál guggolnak, ülnek
a cigány a szakállas, csapzott hajú, rossz bekecsű cigány férfi ak, szomorúan maguk
elé nézve (5 fő); 2. Egy letartóztatás menete: az egyik csendőr bilincset helyez a fehér
ingű, vastag bajszos, pörge kalapú cigányra, a másik rászegzi a fegyverét; 3. A hátsó
sorban 3 bajuszos kapitány áll, a középsőben nyomozók felöltőben, nagykabátban, az
első, ülő sorban göndör hajú, vasrag bajuszú, pufajkaszerű kabátban, az egyikőjük viszont
katonazubbonyban, kopsz fejjel, bajusz nélkül fi gyel (1 óra 25’52”). Az állóképek
képnarrációja alatt egy kezdődő etnikai tisztogatás terelő hangjait halljuk: „Emberek,
kifelé a házakból! Gyerünk, előttem sorakozó! Kifelé! Mozgás! Gyerünk! Mozgás! Sorakozó,
gyerünk! Mindenki!”(1óra 25’56”)
A távolban a falu házai (10-11), fákkal, gazdasági épületekkel. A falu szélén egy vakolat
nélküli vályogház, gyékény-sás tetővel, ajtó nélküli ajtókerettel. A ház mellett vödör,
háromlábú bogrács állvány, a ház előtt tűz ég. Két csendőr tereli (kényszerköltöztetés)
a családot: „Két, három ember! Fogja be a szekereket!...Nem ülsz fel a lóra, csak megfogod!”
Nem vihetnek magukkal semmit. Két szekér elé 1-1 lovat (barna, almásderes)
kötnek ki (Góló, Rudolf) a ház melletti tetős karámból. A szekér mögött haladnak: elöl
a férfi ak kalapban, mögöttük az asszonyok kendőben és a gyerekek hajadonfőtt.
Újból a rikkancs fi ú bekiáltásai váltják a történetet: „Rejtélyes látogató gróf Zichy
21 Etnocidium: Identitásvesztéssel járó erőszakos akkulturáció. Akkulturáció: Kulturális hasonulás vagy
keveredés. Olyan társadalmi – kulturális változások, amelyek akkor történnek, amikor két kulturális
hagyomány képviselői kapcsolatba lépnek egymással. Boglár L. – Papp R. 2008: 257; 251-252.
100
Partium