Partium - Unitárius tudás-tár

Egyelőre nem volt újabb török támadás, csak a betörések folytatódtak. Viszont ez idő
tájt érdekes színfoltja Zsigmond török ellenes politikájának az, hogy a növekvő Oszmán
Birodalom ellenségeivel is fel kívánta venni a kapcsolatokat. Így a „Fekete Kos”
(Karakojunlu) türkmén törzsszövetséggel is. 43 Egy 1428. február 16-i oklevél említi meg
a 16 évi török fogságban lévő, Gereci Szerecsen Miklós lovagot (Nicolaus Sarachenus
fi lius Philippi de Gorcez), akit a Kara-juluk fejedelemhez küldte követségbe. Miklós
Timur Lenk (Demerling) fi ával, Sacheomerze fejedelemmel is jó kapcsolatokat hozott
létre. 1435 júniusában a Kara-juluk követe meg is érkezett Nagyszombatba. 44
Az 1435. év perhalasztási adatai érdekes nándorfehérvári munkálatokról tanúskodnak.
Töttös László perhalasztást kapott böjt középről 1435 augusztusára, mert akkor
királyi szolgálattal volt elfoglalva („in servitiis regalibusforet occupatus”). 45 A részleteket
csak abból az oklevélből tudjuk meg, amelyben 1435 októberéről 1436 januárjára
kapott ismét perhalasztást Töttös, mert Nándorfehérvárba hadigépeket hajókon
küldtek. 46 Azaz, „elhatároztatott: a királyi Felségnek ágyúiból és más találmányaiból,
hadieszközeiből hajókon az Alsóbb Részek felé, Nándorfehérvárba” (Szabó Pál fordítása).
1435. november 19-én Báthori István országbíró ugyanerről a perről szóló oklevelében
szintén ugyanezen okot jelöli meg a perhalasztásra, 1436 januárjára. 47 „ugyanő
királyi szolgálatban a királyi Felség hajóinak Nándorfehérvárra való vezetésével volt
elfoglalva” (Szabó Pál fordítása). Láthatjuk, hogy a várba a fegyverszállításokat nem
szárazföldi, hanem a biztonságosabb dunai vízi úton végezték, valamint a szállítások
egész év végéig is elhúzódtak, tehát több alkalommal kerülhetett rájuk sor. Egyébként
a Pozsony–Buda–Nándorfehérvár vízi út a korban később is használatos volt hadiszerek
szállítására. 48
A 1435. évi forrásunk nemcsak a hagyományos, hanem a haditechnikai újdonságokról,
találmányokról is megemlékezik.
Ez az eljárás nem volt újdonság, mert már Zsigmond 1413. május 26-i oklevelében is
találunk hasonlót. Amikor azt írta, hogy a magyarok által ostromolt Dévénynél már nem
kell ostromtornyokat emelni, mert a nagy ágyúja Budán van és azt ágyúmesterével bármikor
a vár alá tudja küldetni. 49 A király tehát nagy ostromágyúit Budán készenlétben
43 Matuz 1990. 55.
44 Wertner 1911. 433. (Idézi: Fejér X. 6, 917-918; X. 8, 647). Továbbá: Tardy Lajos: Régi magyar követjárások
Keleten. Budapest, 1971. 17-18.
45 A Zichy és Vásonkeői Gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. VIII. Szerk. Kammerer Ernő, Budapest,
1895. 461. (A továbbiakban: Zichy 1895.)
46 Zichy 1895. 461. (323. sz. okl. lábjegyzete) „cum navibus bombardarum Regie Maiesatis et aliorum
ingeniorum ac instrumentum bellicalium versus partes inferiores ad Nandoralban est destinatus.”
Wertner 1911. 542.
47 Zichy 1895. 388. „quod idem in servitiis regalibus in adducentis navibus eiusdem regie maiestatis
versus Albamnandor fuerit occupatus”
48 Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon 1711-ig. Hadtörténelmi Közlemények (27) 1926.
135. A továbbiakban: Iványi 1926.
49 Veszprémy László: Haditechnikai újítások és kéziratok Zsigmond környezetében. In.: Lovagvilág Magyarországon.
Budapest 2008. 198. (A továbbiakban: Veszprémy 2008)
ősz 13