Partium - Unitárius tudás-tár

detének pontosabb meghatározását, és megmutatja, hogy II. Murád –Szendrő ostromának
mintájára– a blokád alá vételt akarta és tartós, hosszú ostromra rendezkedhetett be,
amelynek részét képezte a kiéheztetés is.
I. Ulászló azonban megkoronázása után első lépésben a diplomáciai utat választotta,
amelynek célja egyúttal a magyar királyként való elismertetése, beiktatásának bejelentése
is volt. „Wladislaus király egy lengyel katonát, Petrus Lanciczki de Lankoschino-t
küldött hozzá, jelezve neki (t. i. a szultánnak), amint Magyar Királyságát megszerezte
és kérve, hogy saját várának ostrom(zár)át oldja fel, álljon el Magyar Királyságának
megtámadásától.” 49 A védők jól felkészültségét e krónika is kiemeli, illetve magyarázni
próbálja a király békés szándékának fenntartását. „Wladislaus király továbbá nem
azért akarta megtenni ezt a követséget, hogy szerfölött óvja és féltse saját hatalmát,
hiszen természetesen tudta, hogy az előbb említett, valamint sokféle és bátor népekkel
megerősített várat Ioannes vránai perjel és édestestvére, Mathko bán, tapasztalt és
serény férfi ak lévén, abban a helyen, kapitányként megvédik, hanem inkább azért, hogy
megtudakolja azt, hogy iránta milyen a törökök császárának szándéka.” 50 A szultán
azonban válaszra sem méltatta. Hozzátehetjük, hogy nyilván azért sem, mert Ulászló
–még lengyel királyként– sem fogadta el Murád 1439-es békekötési és szövetségi ajánlatát
és akkori követjárását. Újabb három hónap telt el, sőt ez alatt: „Maga a császár a
válasszal, három hónap alatt, késlekedett, a királyi követet az akkor már saját hatalma
alatt álló Szendrő várába küldte, hogy ott maradjon (őrizetben).” 51
Murád a szárazföldi ostrom megkezdéséhez nagy erőkkel fogott hozzá, amely vélhetően
az északkeleti, a délkeleti, a délnyugati kettős várfalat és a várárkot érinthette:
„Minden katonát, cseleket, ígéreteket, és elmésségeket a vár felderítésére használt ...,
hogy könnyebben véghezvigye akaratát, a falak nagy részét bombavetőkkel (bombardis)
ledöntötte, a vár minden árkát (fossata castri) fahasábokkal (ligna) telehordatta.” 52
Mindezt azért, hogy a gyalogroham bejuthasson a várba.
Dlugos beszámolójának újdonsága az, hogy a török hajók zárlatáról is tájékoztat. A
szultán a várat a víz felől is teljesen körülzárta a Nyugati Alsóvárostól a kikötőig. „a
Dunán, amely a várat egyik oldalról körülfolyja, sok, fegyveresekkel megrakott hajót
49 „mittit Wladislaus rex militem Polonum Petrum Lanciczki de Lankoschino ad illum, signifi cans sibi,
qualiter Regnum Hungarie adeptus est, et requirens, ut castri sui obsidionem solvat” Dlugos 2001. 248.
20–22.
50 „Eam autem legacionem Wladislaus rex Turcorum cesari ideo facere voluit, non quod magnopere
curaret aut extimesceret suam potenciam, quippe qui castrum predictum pluribus et animosis gentibus
fulcitatum, et Ioannem prepositum de Wrano, germanum Mathkonis bani, virum prudentem et
industrium, in eo capitanei loco presidere sciebat, sed ut animum cesaris Turcorum, qualis erga se
esset, experietur.” Dlugos 2001. 248. 24–26; 249. 1–3.
51 „Cesar ipse responsionem mensibus tribus dare distulit, nuncium regium ad castrum tunc sue dicionis
Smiderow illic moraturum transmittit.” Dlugos 2001. 249. 5–7.
52 „Omnibus viribus, dolis, promissis et ingeniis pro conquisicione castri utitur…Ut autem facilius
pociatur votis, magnam partem murorum bombardis demolitur, omnia fossata castri lignis complet.”
Dlugos 2001. 249. 7–8, 9–10.
116
Partium