Partium - Unitárius tudás-tár

nult hadba és a szultáni sereggel indult Nándorfehérvár ellen. A szerző megemlíti az
előző évi szerbiai sikereit is. A szultán a hadjáratának időpontját kifejezetten a belső
polgárháborúskodáshoz igazította. A törököknek jól működő hírszerző szolgálatuk volt,
ezt tanúsítja már II. Murád és II. Mehmed szultánok pontos értesülései a Balkáni államokról,
valamint a magyarországi és lengyelországi állapotokról. 8 Ugyanis „meghallotta”,
hogy a nemesség „belső háborúskodásban marcangolja egymást, azt gondolta,
hogy a meghasonlott nép nem képes saját védelmére”. 9 A török hírszerzők valószínűleg
ezúttal is jelentették az országban uralkodó közállapotokat, ekkor meg is indította seregét.
Teljes mozgósítás történhetett: „Fegyverbe szólította az uralma alá tartozó fegyveres
erőket, mozgósította minden hadifelszerelését”(cunctisque bellicis apparatibus). 10 II.
Murád tehát sereget gyűjtött ázsiai és európai területeiről a szokásos módon és hosszú
hadjáratra készült. 11 Sőt „hadi- és ostromgépeket” is vitt magával (machinis et tormentis
eductis). Thuróczy sajnos nem említi a török hadsereg létszámát, csupán annak „óriási
tömegét”(hostilium copiarum ingens esset multitudo). A vár kapitánya ekkor Zován
(János), raguzai nemzetiségű (Zowanus Ragusiana de natione ortus), aki Matkó dalmát,
horvát és szlavón bán testvére (frater Mathkonis). „Serény és rettenthetetlen”(vir
strenuus et animo impavidus). 12 A nyílt összecsapást nem vállalhatta a túlerővel szembe,
hanem a leírás szerint az ellenség elé vonult és „csatázva vonult vissza a várba” (nec
sine certamine in castrum reversus est). Thuróczy egyúttal azt is kiemeli, hogy a vár
felkészülten várta a török ostromot. 13
A török haderő a vár alá megérkezvén először teljesen körülzárta Nándorfehérvárt.
Vagyis teljes blokád alá vette a várat, elvágva mindennemű külső segítségtől. Valószínűleg
a szultánnak nem lehetett értesülése a falak gyenge pontjáról, a kiépített falrendszerről.
Ezért nem egy helyen összpontosította erőit, hanem „körös-körül szétosztotta
csapatait, mindenfelől őrségeket állított fel.” 14 Felállította a gépeket és más ostromszereket
(machinis et ceteris tormentorum generibus). 15 Ezek a falak lerombolására szolgáltak.
A kőhajítógépek a helyszínen kivágott fákból készülhettek vagy más városokból
húzták ide, ehhez pedig igavonó állatok (ló, teve) kellettek. A nagy távolság és a rossz
8 Perjés Géza: Mohács. Budapest, 1979. 21.
9 Ford. Horváth János. A továbbiakban is ezt a fordítást használjuk az alább idézett részletekben. „Hic
cum audivit omnem regnicolarum regni Hungarie cetum se intestinis guerrarum rodere morsibus,
divisam plebem in sui deffensionem arbitratus est valere nihil.” Thuróczy Textus 1985. 241. 31–33.
10 „Commoto igitur omni sui principatus armorum robore cunctisque bellicis apparatibus, machinis et
tormentis eductis veniens castrum predictum expugnandi gratia aggressus est.” Thuróczy Textus 1985.
242. 1–3.
11 Јoвaнka Кaлић–Мијушковић: Београд у средњем веку. Београд 1967. 110. (A továbbiakban:
KAЛИЋ–МИЈУШКОВИЋ 1967).
12 Thuróczy Textus 1985. 242. 3–6.
13 Thuróczy Textus 1985. 242. 7.
14 „circumquaque agminibus districtibus ac excubiis undique ordinatis castro eidem gravi obsidione
adherebat” Thuróczy Textus 1985. 242. 10–11.
15 Thuróczy Textus 1985. 242. 12.
110
Partium