Partium - Unitárius tudás-tár

utak miatt a törökök sok ostromgépet inkább a helyszínen készítettek el, kézműves mesterekkel.
16
Az ostrom kezdeteként a szultán megkezdte a falak töretését az ostromgépekkel.
Az eredményességéről szólva Thuróczy pedig általánosan fogalmaz, „rommá lövette
(dissipabat) és a föld színével tette egyenlővé a tornyokat és falakat”. De Zován „nem rémült
meg a sok ellenség látványától és a kemény ostromtól (ex … dura expugnatione).” 17
A védők a nappal „fáradtságosan lerontatott” várfalakat éjszaka megerősítették
(muniebant), sőt kitámadva zavarták az ellenséget. Nem derül ki, hogy a török faltöretés
meddig tarthatott, de nem járt sikerrel. A leírásból azt nem tudhatjuk meg, hogy melyik
falszakasznál és milyen irányból történhettek ezek. A falak újra felépítése talán a kettős
falrendszerű Felsővárosra vonatkozhat.
Az biztos, hogy a támadás fő iránya a szárazföld felőli várfalak voltak, azért, hogy a
falakon át jussanak be a várba. A nagy kőgolyók károkat okoztak a falakban, de a védők
éjszaka betömték a réseket. Sáncokat emeltek az ellenség elé, hogy megakadályozzák a
gyalogság rohamát. 18
Az ostrom következő szakaszában a szultán (császár) más ostromtechnikát választott.
Cselt (aliud genus insidiarum) eszelt ki. Ha falakon át nem tud bejutni, a falak
alatt próbálkozik. Ez az, amitől az 1440-es török ostrom különlegessé vált: aknászokat
(bányászok) vetett be. A várhoz közeli kis domb (colliculus) mögött, hogy ne lehessen
látni a védőknek, hatalmas „föld alatti alagutat” (fossam subterraneam) ásatott, amely
széles és hosszú (longam latamque) „egészen a vár belsejéig” elér. 19 A hatalmas földmunkát
sok ezer ember végezte. A földet emberek, tevék, lovak, szamarak hordták ki.
Mindezt nagyon óvatosan, titokban. Thuróczy nem mondja meg, hogy ez a török alagút
a vár melyik részén volt.
Thuróczy a szóbeli hagyományt alapul véve közli, hogy a védőket értesítették egy
– a várba belőtt – nyíllal az alagút helyéről. 20 Ez valószínűleg a török táborban lévő
valamelyik keresztény cselekedete lehetett. Nem feltétlenül magyaré. A török táborban
raguzaiak is voltak, akik a kereskedelem révén kedvezményeket kaptak annak fejében,
hogy nem fogják akadályozni a török kereskedelmet Szerbiában. Ezek viszont magánszemélyek
lehettek, hiszen a raguzai vezetés elhatárolódott ettől. 21 De ugyanígy lehettek
szerbek, bolgárok, albánok, görögök is, mert Brocquière lovag szerint a törökök „sok
keresztényt kényszerítenek hadiszolgálatra … mindezek gyűlölik a törököket … sok bajt
okozhatnának elnyomóiknak.” 22
16 KAЛИЋ–МИЈУШКОВИЋ 1967. 111.
17 „altas turrium munitiones et menia precipitem dissipabat … Zowanus vero … ex tanti hostis visione
tamque dura expugnatione minime stupefacti” Thuróczy Textus 1985. 242. 12–13.
18 KAЛИЋ–МИЈУШКОВИЋ 1967. 113.
19 Thuróczy Textus 1985. 242. 23–24.
20 Thuróczy 1978. 381.
21 KAЛИЋ–МИЈУШКОВИЋ 1967. 111.
22 Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte Szamota
István, Budapest 1891. 87. (A továbbiakban: Szamota 1891.)
ősz 111