Partium - Unitárius tudás-tár

ző felderítő támadást Evrenosz fi a, Ali vezetésével. A törökök Demesfar (Temesvár)
mellett vonultak el és „mikor bementek Üngürüszbe, egy hónapig ellenséget sem láttak.
Csoda sok zsákmányt ejtettek” 80 Ezután Murád szultán „nagy sereggel Viddin felé ment,
Láz-oglu 81 kalauzolása mellett átkeltek Viddinnél, az összes akindsik is átkeltek, Magyarországnak
több várát elfoglalván…45 napig gázolván, tipratván Magyarországot,
mindenféle zsákmánnyal megrakodtak.” A szultáni sereg akadálytalanul pusztíthatott
és a visszavonulásukkor az Al-Dunánál Gyurgyevó várát építették fel. „Egyetlen gyaur
sem szegült ellene az uralkodónak, hanem mint meghódolt, ő pedig győztes és diadalmas
lett. Azután Jerköki várát 82 fölépítette, őrséget helyezett bele és visszatért Edrenébe.
E csata a hidsre 839. évében történt (1435. július 27.–1436. július 15.) 83 Nesri bár korábbra
helyezte ezt a szultáni hadjáratot, de hasonlóképpen Nándorfehérvár 1440. évi
ostromát is (a hidsre 841. éve=1437. július 5– 1438. június 23.). Így a relatív kronológiája
viszont megállhatja a helyét, mert a két esemény közötti két évet megtartotta.
Szeád–Eddin is tud erről a hadjáratról, de szerinte ezt Murád szultán parancsára
Ali, Evrenosz fi a hajtotta végre. „Ali bég tehát a szultáni parancs értelmében a rumilii
harczosokkal átkelt a Duna vizén és Demesfar mellett vonult el s innen minden irányban
portyázó csapatokat küldött ki. Negyven napig folymatosan tiporta a győzelmes
sereg Magyarországot s igen sok zsákmánnyal, élő és élettelen ragadmánnyal rakodott
meg.” 84 Ali visszatérve pedig „Magyarország szépségének elbeszélésével feltüzelte a
padisaht Magyarország meghódítására.” Akinek „ez ország ellen indítandó hadjárat
gondolata szűntelenül csiklandozta elméjét.” 85 Szeád–Eddin ezután már Nándorfehérvár
ostromát tárgyalja (A hidsre 843. éve=1439. június 14– 1440. június 1.) és csak
ezután kerül sorra Szendrő várának elfoglalása. Ellenkező történetírói véleményt nem
fogad el, sőt hangot is ad kronológiai kételyeinek. „némely történeti munkában úgy van
előadva, hogy Belgrád ostroma és Novaberdo elfoglalása Szemendre meghódítása után
történt, így a többi közt Mevlána Nesri Szemendre bevételét 842-re teszi.” 86
d) Szendrő 1439. évi török ostroma
A török további célpontja Szerbia volt, mégpedig a Nándorfehérvártól vízi úton mindössze
35 km-re lévő új fővárosa, Szendrő erődje. A 25 tornyú, háromszög alaprajzú erődöt
Brankovics György építtette 1428–1430 között. Albert királynak most már, 1439ben
életében először – és utoljára – hadba kellett vonulnia, mert a törökök Szendrőt
ostromolták, II. Murád személyes vezetésével. Szendrő ostromának ezen, részletesebb,
vizsgálata számunkra azért indokolt, mert párhuzamokat ad Nándorfehérvár következő
80 Török történetírók. I. kötet. Budapest 1893. 53.
81 Valószínűleg tévedés. Dukasz szerint is nem Lázár fi a, Lazarevics, hanem Vlad kalauzolta a török sereget.
82 Gyurgyevó (Giurgevo). Ld.: Joseph von Hammer: Geschichte des Osmanischen Reiches. (magyarul)
Pest 1830. 579.
83 Török történetírók. I. kötet. Budapest 1893. 54.
84 Török történetírók. I. kötet. Budapest 1893. 128.
85 Török történetírók. I. kötet. Budapest 1893. 129.
86 Török történetírók. I. kötet. Budapest 1893. 132.
18
Partium