Partium - Unitárius tudás-tár

kokra. 56 A legutóbbi többkötetes, szerb történeti összefoglaló munkában a történészek
mind a két ostromváltozatot ismertetik. 57
A szárazföldi ostrommal egyidejűleg a vízi küzdelem is eredménytelen volt, mert a
török hajókra a védők bombavetőkkel eredményesen lőttek. „Azok, akik a víz felől, a
hajókon harcoltak sem jártak kedvezőbb szerencsével. Mivel sok hajó a várból kilőtt
bombavetők találatától a vízben elsüllyedt. Másokat, akik a támadás során a várfalhoz
értek, amely mint ismeretes a Száva és a Duna medréig előrenyúlik, a várbeliek elfogták.
Ez a harc és küzdelem a nap első órájától estéig tartott, és a törökök bátor szándékát,
a vár bevehetőségének reményét saját kudarcuk megrémítette és megtörte.” 58
Dlugos szerint mindezek után Murád már tovább nem folytatta az ostromot. „A
törökök császára így a nagy veszteséget miután belátta, hat hónapot a vár ostromával
hiába töltött, miután tábort bontott, rendezetlenül saját földjeire távozott. Mégis sok
embert mindkét nemből az ostrom ideje alatt Erdély földjén elfogva siralmas szolgaságba
vetett.” 59 Mindebből az derül ki, hogy az ostrommal egyidejűleg Erdélybe is
portyázó török csapatok törtek be. Erről a török forrásaink tudósítanak bővebben.
A szultán végül „Nem korábban, mint amint ostromot befejezte, Petrus Lancziczki-t
Wladislaus királyhoz visszaküldte, megüzenve általa, hogy amennyiben békét akar,
Nándor Fehérvár váráról, ahonnan elűzték, mondjon le (resignaret) neki és engedje
(vissza) Szerbia területeihez.” 60 Ez jól mutatta, hogy a szultán bár az ostrom eredménytelenségét
belátta, de a háborút egyáltalán nem érezte eldöntöttnek, sőt ezzel a feltétellel
Ulászló királytól tulajdonképpen a tatai szerződés érvénytelenné nyilvánítását
kérte.
A latin nyelvű lengyel források közé soroljuk az itáliai Filippo Buonaccorsi, humanista
nevén Callimachus Experiens (1437–1496) Ulászló király életéről (Historia
de rege Vladislao) szóló munkájának vonatkozó részeit, amelyek bőségesen és ékes
56 Bisztra Cvetkova: A várnai csata. Budapest, 1988. 44.
57 „1440 áprilisában megkezdődött az ostrom. A védőknek az erős tornyok és a mély árkokkal szegélyezett
kettős falak jelentették a legnagyobb segítséget … II. Murad titokban föld alatti alagutat kezdett ásatni
… ők is (t. i.: a védők) elkezdtek ásni az ellenséggel szemben … Katonái (t. i.: Murádé) betömték a vár
körüli árkot, s létrákon másztak a falakra, ahol nyílzáporral és fáklyaesővel várták őket, s a faanyagokkal
együtt ők is meggyulladtak. Súlyos harcok után a törököknek mégis vissza kellett vonulniuk, s
Belgrád hat teljes hónapig tartó ostrom után felszabadult” (Kacziba Ágnes fordítása). Историја 2000.
250.
58 „Hi vero, qui ex aqua in navibus fulmine bombardarum a castro percusse ab aquis absorbte sunt, alie
impetu ventorum ad murum castri, qui notabiliter in alveos Szawe et Danubii protensus est, appulse,
per castrenses capte. Confl ictus autem et certamen huiusmodi ad hora prima diei duravit usque in
vesperam et animos Turcorum spe pociundi castri alacres successu suo perterruit et confregit.” Dlugos
2001. 250. 28–29, 251. 1–4.
59 „Cesar Turcorum magna clade taliter accepte, sex mensibus in castri obsidione incassum exactis, motis
castris in terras suas confusus abiit. Multos tamen utriusque sexus homines sub temptore obsidionis in
terra Septemcastrensi comprehensos in servitutem miserabilem abduxit.” Dlugos 2001. 250. 4–7.
60 „nec prius, nisi soluta obsidione, Petrum Lancziczki ad Wladislaum regem remisit, denuncians per
illum, ut si pacem vellet, castrum Alba Nander, a quo repulsus erat, sibi resignaret et terris Rascie
cederet.” Dlugos 2001. 250. 7–9.
118
Partium