Partium - Unitárius tudás-tár

által használt tűzfegyverekről: „Mehmetész fi a, Amouratész megostromolja a várost. A
vár falát ágyúkkal 93 (téleboloisz) törette és korántsem kevés részét lerombolta. Viszont
a hadserege a város felől elháríthatatlanul szenvedett a védők ágyúinak és puskáinak
(télebolón kai téleboliszkón) 94 bőséges csapásától, rázúdulva a szultán táborára, a katonákra,
és mintegy ezernyi nyíl elérkezve a táborra.” 95 Khalkokondülész név szerint
megemlíti az első roham vezetőjét, Alit, Evrenosz fi át, a ruméliai sereg vezérét, aki
eredményesen harcolt seregével, és aki már korábban – mint láttuk – egy határ menti
török támadást végrehajtott. A bizánci forrásunk sem tud föld alatti akna készítéséről,
csupán a falak lerombolása után indított rohamról számol be. Ami inkább az aknakészítésnek
a másik módozatát, a fal aláaknázását sejteti. „Ott (t. i.: a táborban) Haliész, 96
Brenedzésznek a fi a, aki a táborban bátorságáról volt híres, először kezdett harcot a
falnál az övéivel, és miután árkot 97 (taphron) ásott, a városhoz legközelebb táborozott
le saját csapataival. Ahogyan a falat lerombolták, az újonnan érkezettek bejutottak a
várba és a várnak nagy részét uralmuk alá hajtották. Miután a városban egybegyűlők
odaérkeztek, közelharcba bocsátkoztak az újonnan betörőkkel és kiszorítva visszaverték
őket a faltól. Mivel a hadsereget kiverték és a város elfoglalása neki (t. i.: Murádnak)
nem sikerült, elvezette a sereget és hazatért” (Szabó Pál fordításai). 98
A másik, általunk idézett, XV. századi bizánci történetíró, Dukasz, 99 aki Bizánc története
című munkájában 100 Nándorfehérvár ostromáról (XXX. 6–7.) és az előzményekről
részletesebben beszámol. Dukasz leírásában jól érzékelhető, hogy a szultán az egykor
magyar királynak vazallus államokat hogyan „semlegesítette” a hadjárata előtt. Mourat
(Murád) elfoglalta Szmedrobont (Szendrő). Ebben – a török Ásikpasazáde tudósításához
hasonlóan – nála is szerepel a Geórgiosz (Brankovics György) szerb despota két
93 Vesd össze: Szabó 2010. 72. A télebolosz szót itt „messzire ható fegyver” helyett pontosíthatjuk, ágyúnak
fordítom, mert a szerző már Murád 1422. évi Konstaninápoly elleni ostromának leírásakor, egyértelműen
azonosíthatóan a korai ágyúkról beszélt. DARKÓ 1923. 10-11.
94 Ugyanennek a szónak a dēminutíváját, a kicsinyítő képzős változatát pedig puskának fordítottam.
DARKÓ 1923. 10.
95 Darkó 1923. 25. 12–17.
96 A bizánci görög névalakban leírt Haliész ho tou Brenedzeó a már korábban megismert Ali, Evrenosz bég
fi a. Cvetkova 1988. 55. Khalkokondülész előbbi munkájában többször megemlíti. Továbbá ő az, aki az
1486. évi névtelen krónikájában is szerepel a mohamedán időszámítás szerinti 834. évben „Evrenos Beg
Oghlu Ali beg” In.: Die altosmanischen anonymen Chroniken. Text und Ubersetzung herausgegeben
von Dr. Friedrich Giese. Teil II. Leipzig 1925. 88.
97 Bár a görög taphrosz szó jelentése kettős: egyrészt sáncot, másrészt pedig árkot is jelent. Mi ez utóbbi
esetben a fal leomlását ezzel hozzuk kapcsolatba. Ali aláásta, vagyis aláaknázta a várfalat. Györkösy
Alajos–Kapitánffy István–Tegyey Imre: Ógörög magyar nagyszótár. Budapest 1993.1056. A földsánc
kifejezésre a khóma szót használja például Dukasz is (l. uo. 1219.).
98 Darkó 1923. 25. 17–22, 26. 1–5.
99 A nevén kívül személyéről keveset tudunk, keresztneve talán Mihály. Genovai szolgálatban dolgozott.
Művét világtörténeti összefoglalóval kezdi és 1389–1462 között részletes. Runciman 2000. 192.
100 In.: Corpus Scriptorum Historiae Byzantine. Ed: I. Bekker, Bonnae 1834. 209-211. (A továbbiakban:
Bekker 1834.) illetve kritikai kiadását lásd: V. Grecu, Ducas, Istoria Turco-Bizantină (1341-1462),
Editio Academiae Reipublicae Popularis Romanicae. Bukarest 1958. 263-265. (A továbbiakban: Grecu
1958. Az oldalszám után a sorokat is jelölöm.)
124
Partium