Partium - Unitárius tudás-tár

emény, hogy a diktatúra után létrejöhet valami, amiben a liberalizmus és a szocializmus
értékei összeadódhatnak. 13
Ennek a liberális-szocialista „harmadik utas” felfogásnak a feladására az SZDSZ
vezetői részéről valamikor 1988 és 1989 fordulóján került sor. Erre vet fényt Kőszeg
Ferenc visszaemlékezése: „Mi is harmadik utasok voltunk. Ne feledjük: a harmadik út
Bibó újra-felfedezésétől, azaz a hetvenes évek közepétől szinte 89-ig pozitív értékű fogalom
volt… A Rajk kollégiumban egy vitán… [Magyar Bálinttól]… hallottam először
a határozott kijelentést: nincs harmadik út. Egyszerre leesett a tantusz: ez a lényeg…
Csak az első út járható, a kapitalizmus útja.” 14
Ettől kezdve válik az SZDSZ politikai krédójává, célmeghatározásának alapjává a
mindenre kiterjedő nyugati mintakövetés, a modernizáció teljes következetességgel
való vállalása. Minden ettől eltérő felfogás a szemükben veszélyes „harmadik utas”
kísérletnek minősült, amely a kommunista maradványok, az elmaradottság továbbélését
segíti elő. Ebben az összefüggésben értelmezhető Szabó Miklós A harmadik út - tegnap
és ma című, a szegedi Bibó-konferencián 1989 májusában elhangzott előadása. Az előadás
vezérgondolata, hogy Magyarországnak, amelyet a harmadik világ szintjére való
lesüllyedés veszélye fenyeget, nincs más lehetősége, mint „az utánzás… a modern világ
intézményeinek a lehető legnagyobb mértékben való meghonosítása”. 15
Ez a perspektíva, ez a jelennek szóló üzenet határozza meg a harmadik út történetére
vonatkozó áttekintést. Ennek az áttekintésnek két lényegi vonása van. Az egyik, hogy
a szerző a harmadik útra elsősorban úgy tekintett, mint gazdasági doktrinára, amely a
kapitalizmust és a kommunizmust egyaránt elutasítva keres egy harmadik alternatívát.
A másik vonás, hogy Szabó Miklós két nagy harmadik utas irányzatról beszélt a huszadik
század első felében: a Jászi-féle liberális szocializmusról, és a népi irányzatról:
„A magyar eszmetörténet 1945 előtt két nagy harmadikutas áramlatot ismer. Az első a
polgári radikalizmus… A másik, nagy jelentőségű harmadikutas koncepció a két háború
között a népi irányzat volt”. 16
Ugyanakkor az 1956-os forradalom szellemisége, valamint Bibó eszmevilága kapcsán
is használja a szerző a „harmadik út” fogalmát. Kétségtelen, hogy Szabó Miklós
megközelítésében, amely a „harmadik utasság” lényegét a kommunizmus és a kapitalizmus
gazdasági rendjének egyidejű elutasításában ragadta meg, a népi mozgalom
gondolati gazdagsága, egyedisége elhalványult. Ugyanakkor a tanulmány – szemben a
népiségkritika urbánus és állampárti változataival – korántsem nevezhető ellenséges-
13 Révész Sándor: „Ezzel az egymillióval mi lesz?” Beszélő, 2007. 12. sz. 18.
14 Idézi: Révész Sándor. Uo.
15 Az előadás szövege az Életünk c. folyóiratban jelent meg. Szabó Miklós: A harmadik út - tegnap és ma.
Életünk. 1989. 8. sz. 746.
16 Uo. 744.
ősz 55