Partium - Unitárius tudás-tár

tartotta és az egyes hadjáratokra vagy várostromokra onnan szállítatta a célállomásra,
főleg vízi úton. 50 De a királyi ágyúkat szárazföldi úton is szállították. 1411. évi oklevél
arról tudósított, hogy Budáról Kassára kilenc szekéren küldtek ágyúkat. 51 Ezek, minden
bizonnyal, kisebb súlyú és méretű ágyúk lehettek.
Az 1437. február 25-i oklevél egy újabb Töttös-per perhalasztása kapcsán már egy
általános nemesi hadfelkelést („presentem generalem exercitualem expeditionem”) említ
a törökök ellen, akik az alsó részeket támadták Baranyában. 52 1437 első hónapjaiban
tehát a török csapatok a déli területeket fosztogatták, erre a már előző tanulmányunkban
a Tallóciak kapcsán ismertetett, és Tallóci Frank által vezetett szerbiai ellentámadás
volt a válasz, amelynek során magyar, cseh, lengyel sereg kelt át a Dunán, a Moravánál
a török hajókat megsemmisítették. Tudjuk, hogy ebben a műveletben Nándorfehérvár
serege is részt vett. 53
Erről és Krusevác magyar ostromáról a török források is beszámoltak. Szeád–Eddin
szerint, amíg a szultán a karamánok ellen háborúzott, addig a király „Alad-a-Hiszár
várát nem foglalta el s rablással és pusztítással megelégedve visszatért.” 54 A török történetíró
szerint ez a magyar akció volt a kiváltó oka annak, hogy Ali, Evrenosz fi át
seregével magyar földre küldte.
b) Zsigmond 1437. évi törökellenes hadjárata
Itt kapcsolódhatunk –visszautalva egyúttal az 1437. szeptember 27.-i keltezésű, a
Tallóciakra vonatkozó oklevélre is– tanulmány sorozatunk első részében tárgyalt törökellenes
harchoz is. 55
Erről a hadjáratról szerencsékre fennmaradt Marczali Jánosnak a királynak
megírt hadijelentése is, amely alapján pontosíthatjuk az 1437-es hadjárat időpontját és
tartamát, továbbá számunkra fontos tüzérségi adatokkal találkozunk a Tallóci Frankkal
kapcsolatban. 56
Ez a hadijelentés jól kiegészíti az 1437. szeptember 27-i Tallóci-oklevelünket, amelynek
vonatkozó részletéből viszont megtudjuk Tallóci Frank e hadjáratban betöltött szerepét,
cselekedeteit. Míg kezdetben a királyi sereg elindulásakor „maga saját seregével
ugyanezen dunai átkelő megőrzésére és kezelésére hátramaradt…” 57 Azonban a nyári
napforduló idején, június 24-én Galambóc felé indított hadjáratot, hogy a törökök fi -
gyelmét elterelje a Krusevác és a hajók elleni akcióról. „Az év közepén58 pedig, amikor
50 Pálosfalvi 2005. 62.
51 Veszprémy 2008. 200.
52 Zichy 1895. 595-596. (411. sz. okl.)
53 KAЛИЋ–МИЈУШКОВИЋ 1967. 108-109; Szabó 2012. 94.
54 Török történetírók I. Ford. Thúry József, Budapest 1893. 127.
55 Szabó 2012. 94–95.
56 Karácsonyi János: Az első magyar hadijelentés (1437). Hadtörténelmi Közlemények 1910. 15–22.
57 Thallóczy 1907. 118. (184. sz. okl.) 120. „ipso solo propria scilicet sua in persona cum reliquis suis
gentibus pro conservatione et gubernatione portus ipsius Danubii remanente…”
58 A Marczali-féle hadijelentést alapul véve az „év közepét” mi a nyári napfordulónak értelmeztük.
14
Partium