Partium - Unitárius tudás-tár

Károly villájában!”, „Bűntény a siófoki korzón. Csak egy rend ruha tűnt el. A betörő
mindent érintetlenül hagyott.” Rudolf a grófi szerepben nem sokáig élhet, elfogják, s
a dámosi rablógyilkosság egyik elkövetőjeként vádolják, pedig ő csak az újságból értesült
az eseményről: „Munkát sehol sem kaptam, ezért öltöztem át, és dobtam cigány
voltomat a folyóba.” Nullásgéppel kopaszra nyírják, fotózással bűnügyi nyilvántartásba
veszik (285-ös szám). Kihallgatásra menet találkozik felesége bátyjával, Gólóval.
Őt is a dámosi ügy kapcsán hozták be. Rudolfot a börtönparancsnok (Kovács Lajos)
hiába faggatja erőszakosan, sötétzárkába kerül egy hétre (1óra 26’44”). Egyszer hangosan
egy példázatot (az atya három fi áról) mond el a falak között, s a beszéd olyan jól
sikerül, hogy a lelkész (Végvári Tamás) ministránsává fogadja (1óra 29’26”). Külön
cellát kap, s a paptól ceruzát és papírt is, életrajza megírására (1óra 32’37”). Rövid
részletek hangzanak el a szövegből a lelkész hangján, melyek lényege, hogy ki a hibás,
hogy a cigányok rabolnak, gyilkolnak, lopnak, csalnak, „kóborolnak, mint a nyugtalan
őszi szél.”. Horváth még a ma is érvényesülő etnocentrizmus 22 lényegére is rávilágít:
„Csodálatos, hogy tőlünk ezer meg ezer kilométerre lévő vad népekhez hittérítők elmennek,
míg a köztünk élő cigányokkal vajmi keveset törődünk. Csupán a bűn megfékezésére
és megtorlására fejtünk ki velük szemben éberséget. (1óra 32’ 37”). Azért írja
„A magyarországi kóborcigányoknak eredete, életmódja, szokásai és nyelvtana” című
munkáját, hogy letörölje az idegenség stigmáját népéről, az ismétlődő bentlevéssekkel
túllépjen a résztvevő megfi gyelés antropológiai pozícióján. Az úton levés 14 grafi kus
(etno-esztétikus) 23 szimbólumának a felfejtésre is vállalkozik: pl. O = özvegyasszony;
O= nem özvegyasszony; ^ = nem özvegy; ^ = özvegyember; III.: babonás, tudatlan; +
= rendőr, csendőr, bíró, szóval hatósági közeg, spirál = van dög stb. Hortváth Rudolf
öntudatlanul egyszerre végzi el egy idegen kultúra étikus-émikus 24 olvasatainak egybegyűjtését
(„Cigányként beszélek, gádzsóként gondolkodom.” –1óra 36’ 38”; „…a kóbor
cigány faj nyelvét, szokásait átélvén, azt teljesen értem.” – 1óra 37’26”). Góló és társai
árulónak tartják őt, a misén már kiközösítik: a szent áldozáshoz járuláskor odasúgják
neki – Sittiprinc! Te nem vagy közénk való!” (1óra 35’46”). A lelkész bízik abban,
hogy a két út között lévő fi ú a gyűlölet után övéi elfogadják. Hiába ajánlja fel levélben
munkáját és tehetségét lovas csendőri vagy a letelepítés körül végzendő szolgálatait a
22 Etnocentrizmus: Annak állítása, hogy valakinek a saját kultúrája a többieknél felsőbbrendűbb. Egy olyan
hozzáállás vagy vélemény, amely szerint a saját életmódunk erkölcse, értéke, szokása magasabb rendű,
mint más népeké. Boglár L. – Papp R. 2008: 257.
23 Exegetikus jelentés: A szimbólumok jelentéstartalmait elemző Victor Turner szakkifejezése. Lényegileg
a helyi informátorok, meginterjúvoltak véleményének kifejeződését takarja valamely szimbólum jelentéséről.
Boglár L. – Papp R. 2008: 257-258.
24 Étikus: Egy kultura kívülről történő ábrázolása. Az adatok elemzése nem feltétlenül úgy történik, ahogy
az adott kulturában élők gondolkodnak. Pike szerint: etisch; elemző perpektíva (megfi gyelő álláspont).
Émikus: Tartalmi, lényegi, magából a vizsgált kulturából fakadó, a kutatott társadalmi vagy kulturális
közösség saját nézőpontját tükröző, belülről kialakított szemlélete. Kutatás során az antropológus feladata,
hogy saját kulturáját (amely szintén émikus a saját kulturális közösségében, de étikus, kívülálló a
megismerendő közösség belső tartalmaihoz képest) időlegesen „félre tudja tenni” azért, hogy megismerhesse
a kutatott terep saját kulturfogalmát, önképét vagy képzeteit.Boglár L. – Papp R.2008: 256.
ősz 101