Partium - Unitárius tudás-tár

az egész Rácország földjét hatalma alá vetette…” (Horváth János fordítása). 89 Ezután
említi –kronológiailag tévesen– II. Murád 1430. évi, Thesszaloniké elleni ostromát.
Antonio Bonfi ni: A magyar történelem tizedei című munkája szerint „a király segédcsapatok
nélkül megindította táborát Murád török király ellen, és a Tisza meg a
Duna között állapodott meg. Mialatt a sürgetett segítséget várta, a törökök bekerítették
Szendrőt, éjjel–nappal hevesen támadták, és annál erősebben rohamoztak, minél közelebb
tudták a segítségül érkező ellenfelet, nem kímélték az ostromgépeket…mielőtt
Albert a táborral odaért volna, bevették a várat.” „A város elfoglalása után szokásuk
szerint kegyetlenkednek, elfogják Istvánt, a despota fi át, szemét kinyomják…Hasonlóképpen
megvakítják 90 István öccsét, Gergelyt…a török várakozáson felül kiterjesztette
birodalmát, közvetlenül Magyarország határaira érkezett…”(3.4. 90–95, Kulcsár Péter
fordítása). 91
A bizánci történetíró, Laonikosz Khalkokondülész kevéssé ismert beszámolója számunkra
azért érdekes, mert megemlíti Murád itt használt, várostromra még nem alkalmas
tüzérségét is (V. könyv). 92 „A despota (Brankovics) hátrahagyta fi át, Gergelyt
a várat vezetni és a falakat megvédeni, ha ellenség odaérkezik. Ő maga a paiónokhoz
(magyarokhoz) ment el, hogy majd segítséget kér. Mivel rendelkezésére állt paión (magyar)
területen nem csekély értékű, számos és szép város, amelyeket még Lazarevics
cserélt el a magyarok császárával, Zsigmonddal Belgrád városáért, amelyet átadott
a császárnak, hogy ezáltal az átkelőhelyen biztonságosan birtokolja a vidéket. Tehát
a fi a (Gergely) volt hátrahagyva a várat vezetni, és felkészült arra, ha esetleg majd
megostromolnák. Amouratész odavonulva lerohanta a vidéket és a várat ostromolja.
Mindenféle ostromszerkezetet (mékhanasz pantoiasz) a falhoz odavezetve megkísérelte
elfoglalni a várat. Azonban ezt mégsem tudta elérni. Hatalmas ágyúkkal (téleboloisz
megisztoisz) – már amelyek abban az időben voltak – rémísztette a várat, de a falak a
lövésektől nem gyengülnek. Ekkor a despota fi a, Gergely félvén attól, nehogy a vár az
ágyúk által (hüpo tón télebolón) elessék, elfogadta a (török) császártól az ajánlatot a
megegyezésre és megkötötte a szerződést, amelynél fogva át kell adni a várat a császárnak
… 93 ez tehát átadta a várat bemenvén a táborba, a szultánnál tartózkodott testvérével,
Istvánnal. Nem sokkal később, amint a szultán megtudta, hogy az ő apjuk ellene
készül, és hogy a fi ak megkapván apjuktól a tervet titokban követet küldenek az elpárto-
89 Thuróczy János: A magyarok krónikája. Ford. Horváth János Budapest. 1978. 367. (A továbbiakban:
Thuróczy 1978.)
90 Bonfi ni a despota két fi a kapcsán a megvakítás egy enyhébb módját ismerteti (3. 4. 95.).
„A törökök által kitalált módszert alkalmazták, tüzes vasat húztak el a szemük előtt, így az
irgalmatlan hőségtől kiszikkadt szem elveszítette a tisztaságát, és olyan benyomást keltett,
mintha vak lenne” Kulcsár Péter fordítása. Antonio Bonfi ni: A magyar történelem tizedei.
Ford. Kulcsár Péter, Budapest. 1995. 572. (A továbbiakban: Bonfi ni 1995.)
91 Bonfi ni 1995. 572.
92 Laonici Chalcocondylae Historiarum Demonstrationes. Tomus II. Pars prior (libros V-VII. continens)
Ed.: Eugenius Darkó. Budapestini 1923. 23-25. (A továbbiakban: Darkó 1923. Az oldalszám után a
sorokat is jelölöm.)
93 Darkó 1923. 23. 21; 24. 1–19.
20
Partium