Partium - Unitárius tudás-tár

SZŰK BALÁZS
A börtönherceg és az erdélyi kalderás cigányok
A szétszóródva élő magyarországi cigányság történelmének rekonstrukciója szinte
lehetetlen. Kevés a hiteles forrrás az is etnocentrikus vagy etnikus előjelű; lehetséges
történetük leginkább különböző kultúrák találkozásaként és összeütközéseként írható
le. „Az előítéletek azért születnek, mert egyáltalán nem ismerjük a kultúrájukat, és fogalmunk
sincs a szokásaikról.” – fogalmazta meg a konfrontáció lényegét Kőszegi Edit
Sitiprinc c. fi lmje forgatása kapcsán. 1 Hipotetikusan négy nagyjátékfi lm a rendszerváltás
után arra vállalkozott, hogy az előítéletek zárt és ismétlődő rendszerét feloldja: kettő
szemben a gyártás és forgalmazás ideológiájával, lehetséges autentikus olvasatot adva
a mi-ők szüntelen újrakeletkező „etnikus háborújáról”, gyakorlatilag ehallgatva, kópia
nélkül létezve (Sitiprinc, Chacho rom); kettő a midcult felhigított nézői esztétikájának/
keresletének szerencsés nyerteseiként, vetíthető/kellően marketingelt/díjazott formában
(Romani kris, Megy a gőzös).
A kettős identitás fi lmje, a 1999-es Sitiprinc (Börtönherceg) Kőszegi Edit (1952-)
dramaturg, jelmeztervező, dokumentumfi lm rendező 2 és Szuhay Péter (1954-) 3 néprajz-muzeológus,
antropológus, szociológus egyik legkimunkáltabb közös 18 hónapos
forgatása; eleddig egyetlen játékfi lmjük. A fi kciós-dokumentumfi lm olyat mutat, amit
eddig még vásznon nem láthattunk: a múlt századi vándor cigány közösséget egy va-
1 Ozsda Erika: Ahogy ők élnek, abban hihetelen szabadság és öröm van, 1997 www. fi lmkultura .hu /regi/
artides/profi les/koszegi.hu. html.
2 Dramaturgként, jelmeztervezőként 5 (A csoda vége, 1983; „Isten veletek barátaim”, 1987; Szédülés,
1989, Éjen anyád!, 1991; Film, 2000), forgatókönyvíróként 8 fi lm jegyzője (A csoda vége, 1983; Erózió,
1991; A nyaraló, 1992; Franciska vasárnapjai, Töredék a térről, 1996; Brigádnapló, 1998; Kéz-keringő,
2006; Megyejáró, 2009) Érdeklődése az „irodalmias megközelítési módtól mindinkább a nyers,
dokumentáris ábrázolás felé fordult: a hétköznapok átalakuló valóságának riasztó jelenségeit vizsgálja.
Fény-képek, 1990; Szemembe megy a bánat; „Midőn a vér…” ; Jobban szeretnék élni, 1994; Csövesek,
csicskák; Roma sorsok, 1996; Időtlen mese, 1998; Két év, hat hónap; Sok öröm a boldogság; Történetek
a boldogulásról I-II, 1999; Szívmuzsikusok, Kitgadottak, 2000; Cigány-kép, roma-kép; Márta; Mesterségem
címere, 2001, Kései születés; Távoli testvérek, Gondolta volna Kugler Henrik?; Tegyetek tanítványokká
minden népet, 2002;Pászítás avagy az együttélés I-VI. 2003; Decalores, 2004; Menekülés a
szerelembe, 2006; A 11. élet, 2007, A három nővér, 2008. Magyar Filmlexikon 2005: 583; http://magyar
.fi lm.hu/hmdb/személyek/890/kőszegi-edit
3 Forgatókönyvíró: Jobban szeretnék élni, 1994; Brigádnapló, 1998; Jó volt parasztnak lenni,, 1999.
Társrendező Vészi Jánossal (Lujza, 1992) és Kőszegi Edittel: Szemembe megy a bánat, Jobban szeretnék
élni, Csövesek, csicskák; Időtlen mese, Romák Közép-Európában, Töténetek a boldogulásról I-II.,
Szívmuzsikusok, Kitagadottak, Mesterségem címere; Márta – a nagy család, Cigány-kép, roma-kép;
Pászítás avagy az együttélés, Decolores, Kései születés, Három nővér. Magyar Filmlexikon (2005):
1064-1065.
ősz 95