Tizenkét év - II. kötet

BENEDEK JÓZSEF
AZ ERDÉLYI MAGYAR FÖLDRAJZTUDOMÁNYI
KUTATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA. 1990–2001.
Az itt következõ tanulmányban arra vállalkoztunk, hogy megírjuk az
erdélyi magyar geográfiai kutatások összefoglalóját. Ez azt jelenti, hogy
csak olyan közzétett tanulmányok és könyvek kiértékelésével foglalkozunk,
amelyek alapját egyéni vagy csoportos kutatások alkotják. Szükséges
még egy pontosítás: az egyetemi jegyzeteket nem minõsíthetjük kutatási
eredményeknek, tehát ezeket – annak ellenére, hogy nagyon
értékesek – nem említjük jelen tanulmányunkban.
A rendszerváltás utáni erdélyi magyar geográfia rendkívüli helyzetben
találta magát: az elõzõ évtizedek diszkriminatív tudomány- és nemzetiségi
politikája következtében 1990 és 1994 között a Földrajz Tanszéken
(ebben az idõszakban a földrajz egy karon belül mûködött a
biológiával és geológiával) csupán két magyar geográfus oktatott. Az újjáépítés
éveiben a természettudományok közül a geológia mellett a geográfia
helyzete volt a legsúlyosabb, hiszen a magyar nyelvû oktatás csaknem
teljesen megszûnt. Ez nagyon fontos tény, mert egyetemen kívüli
magyar kutatócsoportok vagy kutatók nem léteztek, tehát a geográfia esetében
az egyetem jelentette azt az elsõdleges szervezeti keretet, amelyben
a kutatási tevékenységek is kibontakozhattak. 1993-tól a kutatáshoz
szükséges szervezeti háttér fokozatosan alakult ki: ebben az évben hoszszas
szünet után, külsõ tényezõk hatására beindult a magyar nyelvû
geográfiai oktatás 30 diákkal, amely a magyar oktató- és kutatóközösség
fejlõdését is felgyorsította. A rákövetkezõ nyolc év alatt 14 fõállású magyar
geográfussal egészült ki az oktatói testület. Mellettük további hat
órabéres geográfus is oktat. 1995-ben a geográfia számára elõnyösen alakultak
az intézményes keretek, és ettõl az évtõl a geográfia különálló karként
mûködik. Kibõvült a geográfiai szakok száma is, jelenleg négy szakterületen
folyik magyar nyelvû oktatás (földrajz, földrajz–idegen nyelv,
térképészet és turizmus), illetve megszaporodott a geográfusképzés telephelyeinek
száma is: Kolozsvár mellett fõiskolai szinten Gyergyószentmiklóson
is magyar nyelvû képzés indult be. Ennek következményeként
két kutatói-oktatói csoport alakult ki: egyik a nagy hagyományok és a