Tizenkét év - II. kötet

116 BENEDEK JÓZSEF
tíz évben végbement társadalmi és gazdasági folyamatokat veszi számba
és elemzi, ezek közül leglényegesebb a vidéki népesség pauperizációja és
társadalmi homogenizációja, illetve a gazdasági monofunkcionalizmus
irányába mutató tendencia. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a vidéki települések
térbeli megoszlásának elemzése, régió, dimenzió és tszf magasság
szerint (Pop–Benedek 1997a, 1997b). Áttörõ jellegûnek minõsíthetõ
Benedek Nagybányáról szóló tanulmánya (Benedek 2001c), amelyben
bemutatja a helyi környezetszennyezõ gazdasági tevékenységek hatását a
lakosság egészségi állapotára.
A gazdaságföldrajz területén a legnagyobb érdemeket Kovács Csaba
szerezte, elsõsorban disszertációja révén, amelyben a szatmári síkvidéket
tanulmányozta agrárgeográfiai szempontból: hogyan fest a mezõgazdaság
mint a vidék alapvetõ gazdasági tevékenysége, milyenek a vidék természeti
adottságai, gazdasági sajátosságai, a területhasznosítás múltbeli és aktuális
irányai és az agrárnépesség jellegzetes vonásai (Kovács 1996, 2000).
A turizmusföldrajz rendkívül dinamikus szakterületnek bizonyult
1989 után, amely nagymértékben a kolozsvári és gyergyószentmiklósi turisztikai
fõiskolák létrehozásával és mûködtetésével magyarázható. Több
magyar geográfus hozzájárult a tudományos viták kialakulásához:
Dombay és társai a Hargita megyei turisztikai központok idegenforgalmát
vizsgálták meg, különös tekintettel az idegenforgalom intenzitására
(Dombay–Magyari-Sáska 2001); Horváth Alpár Tusnádfürdõ turizmusával
(Horváth 2001) és az idegenforgalmi kalauzok összeállításával (Horváth
2001) foglalkozott. Az utóbbi területen jeleskedett Jancsik Péter is
(Jancsik 1999, 2001), míg Benedek a romániai faluturizmus problémáit
vizsgálta egy átfogó kutatási program keretében, amelyben csoportvezetõként
koordonálta a faluturizmus kínálta lehetõségek országos vizsgálatát
(Benedek 2000f; Benedek–Dezsi 2001b) a kérdõíves felmérés és a
megfigyelés módszerének alkalmazásával. Az eredmények a turizmus
mint gazdasági tevékenység alacsony térbeli diffúzióját mutatták ki (kb.
3000 háztartás), de egy pár jól mûködõ és jövedelmezõ területi modell
létrejöttét igazolták (Törcsvár, Kalotaszentkirály, Vama, Máramaros stb.).
A terület- és településfejlesztés új dimenziókat nyert és erõsen átalakult
1989 után, melyet a kutatási témák és eredmények is tükröznek. Elsõsorban
felszámolták a kommunista területfejlesztés intézményrendszerét
és stratégiai eszköztárát (erõteljes iparosítás és urbanizáció, etnikai és
szociális homogenizáció, népesség- és településkoncentráció stb.), és új
szereplõk jelentek meg a területfejlesztésben: helyi és megyei önkormányzatok,
civil szervezetek, magánvállalkozók. A geográfusok elsõsor-