Tizenkét év - II. kötet

300 FESZT GYÖRGY–LÁSZLÓ JÓZSEF
künkrõl László József és Szilágyi Tibor angliai tanulmányutakon vehettek
részt. Az alábbiakban vázolt állatkísérletek legnagyobb része az oxfordi
laboratóriumban történt, Marosvásárhelyen elsõsorban a kísérleti eredmények
számítógépes feldolgozására volt lehetõség. Tanszékünk munkássága
az idegsejtek közötti kommunikáció és az egyedi sejtek jelfeldolgozóképességének
mennyiségi jellemzéséhez igyekszik hozzájárulni.
A figyelem központjában a GABA tartalmú, általában gátló hatású
köztineuronok (interneuronok) álltak, melyek döntõ befolyást gyakorolnak
a kérgi ideghálózatok mûködésére. Az agykérgi interneuronok nem
képeznek egységes sejtpopulációt, neurokémiai tulajdonságaik, illetve
mûködési-szerkezeti jellegzetességeik alapján több csoportra oszthatók.
Jelen pillanatban a legcélszerûbben aszerint jellemezhetjük õket, hogy a
célsejt felszínének melyik részével lépnek szinaptikus kapcsolatba. Ez
azt tükrözi, hogy a gátlás nem általánosan, nem specifikus módon hat,
hanem egy jól szervezett GABAerg sejthálózat ellenõrzi a fõsejtek különbözõ
feladatokat ellátó részeit.
Az oxfordi együttmûködés során, Eberhard Buhl és Ole Paulsen irányítása
alatt, Szilágyi Tibor a patkány hippocampusának két interneuron
típusát tanulmányozta in vitro intracelluláris elvezetés segítségével.
Elektrofiziológiai ismérvek alapján a kosársejteket és kettõs axonmezejû
sejteket (bistratified cells) könnyen el lehetett különíteni a fõsejtektõl. A
két sejttípus között jelentõs különbségek voltak a membrántulajdonságok,
valamint az akciós potenciálok gerjesztésmódjának tekintetében. E
kritériumok alapján azonban nem lehetett egyértelmûen megkülönböztetni
a sejteket, ehhez morfológiai azonosításra volt szükség. Az
interneuronok „klasszikus” viselkedése (gyors tüzelés, akkomodáció és
komplex utópotenciálok hiánya) a sejtek kisebb felénél volt megfigyelhetõ.
Mindkét sejttípust feed-forward módon gerjesztette a Schaffer
kollaterálisok / kommiszurális axonok izgatása, ugyanakkor gátló bemenetet
is kaptak más interneuronoktól. Ily módon a kosársejtek és kettõs
axonmezejû sejtek nem csupán a fõsejtek feed-forward gátlásában játszanak
szerepet, de részt vesznek az egész GABAerg sejthálózat tevékenységének
szervezésében (Buhl et alii 1996a; Szilágyi 1998).
Az egyedi szinapszisok jellemzésére egyik legalkalmasabb módszer a
páros intracelluláris elvezetés. Az oxfordi együttmûködés során Szilágyi
Tibor a macska látókérgében található piramissejt–interneuron párok tanulmányozásához
járult hozzá. Anatómiai ismérvek alapján a vizsgált
interneuronokat három csoportra osztották: kosársejtek, double bouquet
(kettõs csokrú) és dendrite targeting (dendrittel kapcsolódó) sejtek.