Tizenkét év - II. kötet

FÖLDRAJZTUDOMÁNY 117
ban Benedek és Vofkori tevékenysége révén kapcsolódtak be a területfejlesztési
kutatásokba. Vofkori (1997) az udvarhelyi térség fejlesztési potenciálját
mérte fel, átfogó helyzetelemzést végzett a régió természet- és
társadalomföldrajzi állapotáról, valamint vázolta a régió fejlesztési stratégiáját,
részletezve a tematikus tervezés részfeladatait. Benedek egy
szakkönyvvel (2000c) is gazdagította a területfejlesztési szakirodalmat.
2. Természetföldrajzi viták és kutatások
A geográfiai kutatás utolsó évtizedeiben, a legnagyobb eredmények
egy részét minden bizonnyal a hidrológia területén könyvelhetjük el, elsõsorban
Újvári József munkásságának köszönhetõen. 1989 után az általa
kijelölt pályán tanítványai további eredményes munkát végeztek: Pándi
Gábor, Imecs Zoltán, Konecsny Károly és Pál Zoltán. A hidrológiai kutatások
magyar vonatkozásban többnyire a fentiek nevéhez kapcsolódnak.
A legjelentékenyebb kutatási eredményeket a következõ témakörökben értek
el: vízmedrek dinamikája (Pandi 1991), lebegtetett hordalékok kialakulása
és szállítása (Pandi 1997), különbözõ régiók vízkészletének és vízellátásának
értékelése (Pandi–Sorocovschi 1994; Sorocovschi–Pandi 1995;
Újvári–Pandi–Dumescu 1996; Imecs–Pandi 1997; Sorocovschi–Újvári–Imecs
1996), amelynek során megjelölték a vízkészletekben szegényes,
illetve bõvelkedõ térségeket, kimutatva ugyanakkor a felhasználás mértékét.
További témakör a folyók vízminõségének vizsgálata (Pándi–Sorocovschi
2001), a limnológiai kutatás (Pandi 2000), a mezõségi tavak morfometriai
paramétereinek és vízmérlegének vizsgálata (Pál 2001). Konecsny
Károly az Erdélyi fennsík és a hozzátartozó hegyvidékek hidrológiáját-vízháztartását
tanulmányozta. Említésre méltó még az átlagos lefolyási viszonyok
vizsgálata (Sorocovschi–Konecsny 1991; Konecsny 2000), amelynek
során nem sikerült kimutatni szignifikáns kapcsolatot a napi tevékenység
ciklusai és a lefolyás jelensége között, ezért a lefolyás magas hozamértékeit
(áradások) nehezen lehet elõrelátni, csak az évi átlagos lefolyást, valamint
a tavaszi és havi lefolyási értékeket lehet prognozálni. Ugyanakkor
kimutatták, hogy a legintenzívebb korreláció a lefolyás és a vízgyûjtõ átlagos
tszf. magassága között állapítható meg.
A meteorológia-klimatológia és geomorfológia azon geográfiai szakterületek,
amelyek a legnagyobb szakemberhiánnyal küszködnek. Nem
jobb a helyzet Románia-szerte vagy akár Magyarországon sem, amely
azzal magyarázható, hogy ez a szakterület nagymértékben matematizálódott
és átcsúszott más tudományágak hatáskörébe. Ami a geomorfológi-