Tizenkét év - II. kötet

FIZIKA 39
dominált mezoszkopikus rendszerekre is, amilyen a nagyenergiás atommagütközések
esetén keletkezõ tûzgömb. A fluktuációk konzisztens figyelembevételére
tesznek javaslatokat.
3.4. Elemirész-fizika
Az elemi részecskék fizikája az utóbbi évtizedek egyik legérdekfeszítõbb
területe. Olyan õsi kérdésekre keres és talál választ, hogy milyen
elemi építõkövekbõl áll össze az anyag, illetve milyen alapvetõ törvények
határozzák meg az anyag viselkedését. Az anyagot alkotó elemi
részecskék leírásához alapvetõ szimmetriakritériumokat használnak fel.
A kísérleti elemirész-fizika mûvelése hatalmas és rendkívül költséges
berendezéseket igényel, ezért csak néhány gazdag ország vagy
országcsoport (pl. az Európai Unió) képes az ilyen irányú kutatások finanszírozására.
Az elemi részecskék tulajdonságainak elméleti tanulmányozása
pedig hatalmas mennyiségû matematikai tudást feltételez, ezért
nagyon nehéz ezen a szakterületen számottevõ eredményt elérni.
Elméleti elemirész-fizikával nálunk Gábos Zoltán, a BBTE konzulens
professzora foglakozott, illetve Toró Tibor a temesvári Tudományegyetemrõl.
Kiemelem Gábos Zoltán tanulmányait a magasabb spinû részecskék
vizsgálatáról. Egyik írásában (Gábos 1998a) a szerzõ egy eljárást ad az
s=1, 3/2, 5/2-es spinû részecskék polarizációs tenzorainak parametrizálására.
A parametrizálást az s=1/2 esetben használt Stokes-vektorok
segítségével valósítja meg. Az eredmények a kvarkelmélet állításait támasztják
alá: a mezonok kvarkokból és antikvarkokból, a barionok három
kvarkból építhetõk fel. Gábos Néda Zoltánnal közösen kimutatta, hogy a
magasabb spinû részecskékre érvényes Joos–Weinberg-féle egyenlet a direkt
szorzatok módszerének alkalmazásával Dirac-egyenletekbõl származtatható
(Gábos 1998b). A javasolt eljárás helyességét az s=1, 3/2, 2
esetekben konkrét számításokkal is igazolják.
3.5. Elektronika és számítástechnika
Az elektronikai és számítástechnikai kutatások nem tartoznak feltétlenül
a fizika tárgykörébe, a mérnöki tudományok vagy az informatika keretében
is tárgyalhatók. Ugyanakkor az elektronikai eszközök, számítógépek
alkatrészeinek mûködési elvét fizikusok dolgozták ki, és az ilyen
irányú kutatásokból fizikusok is kiveszik részüket. Ezért ebben a fizikaösszefoglalóban
röviden kitérek az ilyen irányú kutatási eredményekre is.