Tizenkét év - II. kötet

FIZIKA 27
vett részt. A Természettudományi és Matematikai Szakosztály egyik legértékesebb
vállalkozása a Múzeumi Füzetek kiadása. Kékedy László fõszerkesztõ,
Gábos Zoltán, Molnár Jenõ, Nagy-Tóth Ferenc és Vargha Jenõ
szerkesztõk gondoskodásának eredményeképpen minden évben színvonalas
tanulmányok jelentek meg. Fizika tárgyú cikkeket Gábos Zoltán,
Puskás Ferenc, T. Veress Éva, Vörös Alpár és Sárközi Zsuzsa jelentettek
meg (Gábos 1992, 1993, 1994, 1995, 1997, 2001; Puskás 1992; Veress T.
1999). Külön ki kell emelnünk szintén az EME gondozásában megjelent,
nagy tudományos igényességgel megírt, termodinamikával foglalkozó
szakkönyvet Gábos Zoltán professzor tollából (1996).
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaságnak az egyik legsikeresebb
vállalkozása a Firka (Fizika, Informatika, Kémia Alapok), iskolásoknak
szóló, kéthavonta megjelenõ folyóirat elindítása. A Firkában színvonalas
tudománynépszerûsítõ cikkek, valamint érdekes kitûzött
feladatok láttak napvilágot, közelebb hozva a tanulókhoz a fizika, informatika
és kémia csodálatos világát. A Firka sikere elsõsorban Zsakó János
és Puskás Ferenc fõszerkesztõknek és a szerkesztõbizottságnak (melynek
fizikus tagjai Farkas Anna, Gábos Zoltán, Karácsony János, Kovács Zoltán
és Néda Árpád) köszönhetõ, de döntõ szerepük volt természetesen a cikkek,
feladatok szerzõinek és a folyóirat terjesztését vállaló tanároknak is.
Az 1991 óta megjelenõ Firka tízéves évfordulójára színvonalas emlékkönyv
jelent meg, mely a fizika, informatika és kémia oktatásának történetével
és aktuális kérdéseivel foglalkozik (Puskás 2001).
Az EMT-nek más, fizikával kapcsolatos kiadványai is voltak, mint pl.
a Darvay Béla, Kovács Zoltán, Lázár József és Tellmann Jenõ által igen
igényesen összeállított Fizika Példatár (Darvay 1997).
Az egyetemi oktatás is hatalmas fejlõdésnek indult. Itt elsõsorban a
kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetemet emelném ki, ahol a vártnál
lassabban és nehezebben bár, de kiszélesedett a magyar nyelvû oktatás.
1994 óta a fizika, matematika-fizika és kémia-fizika szakos diákok minden
tantárgyat magyarul tanulhatnak. Ez a változás azt eredményezte,
hogy lényegesen megnõtt a magyar nyelven tanító egyetemi oktatók száma.
Egyrészt már elismert szakemberek, másrészt fiatal fizikusok töltötték
be a magyar nyelvû állásokat. A fiatal oktatók egy része itthon doktorált,
míg más részük külföldön szerzett doktori diplomát, és hozta haza
máshol megszerzett tapasztalatait.
A magyar nyelven tanító egyetemi oktatók több igényesen megírt
egyetemi jegyzetet adtak ki, melyek nagy segítséget nyújtottak a diákoknak
a fizika fontos területeinek a tanulmányozásában, a magyar szakszó-