Tizenkét év - II. kötet

PÉTER MIHÁLY
ERDÉLYI MAGYAR KUTATÓK TUDOMÁNYOS
MEGVALÓSÍTÁSAI 1990–2001 KÖZÖTT
AZ ORVOSI MIKROBIOLÓGIA TERÜLETÉN
Az orvosi mikrobiológia (bakteriológia, vírustan, mikológia, parazitológia)
elsõsorban az emberre patogén kórokozókkal foglalkozik. Tanulmányozza
ezek tulajdonságait, hogy eredményesen küzdhessen ellenük.
Mivel bizonyos körülmények közt a nem patogén mikroorganizmusok
(opportunisták) is okozhatnak megbetegedéseket, és normális mikroflóraként
jelen vannak testüregeinkben, kültakarónkon, valamint környezetünkben,
az orvosi mikrobiológia figyelme rájuk is kiterjed.
1. Mikrobiológiai kutatások Erdélyben
A kezdeti lépések a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Fodor
József (1843–1901), Hõgyes Endre (1847–1906), Rózsahegyi Aladár
(1855–1896) és Riegler Gusztáv (1868–1930) nevéhez fûzõdnek. A marosvásárhelyi
Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben (MOGYI) a mikrobiológia
oktatása és kutatása Putnoky Gyula (1901–1985) irányítása mellett bontakozott
ki. A kutatómunka csaknem kizárólag az egyetem keretein belül történt.
A továbbiak megértéséhez még fel kell hívni a figyelmet arra a tényre,
hogy lehetetlen úgy beszámolni az utóbbi évtized kutatásairól, hogy
legalább érintõlegesen vissza ne nyúlnánk az elõzményekhez, mert különben
torzított képet kapnánk a Mikrobiológiai Tanszéken folyó kutatásokról.
A tanszékünk három professzora és egyedüli elõadó tanára e periódusban
nyugdíjba ment, és négy pályakezdõ jött a helyükbe.
Egyeseknek tehát e szakasz a kutatómunka lezárását, másoknak a kezdetét
jelentette. Sajnos, mint több más tanszéken, középkorosztály nincsen.
E többé-kevésbé helyi jellegû probléma mellett egy igen fontos, a szóban
forgó periódust döntõen befolyásoló, általános vonatkozású kérdést is fel
kell vetni. Nevezetesen azt, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok céljaira
utóbb új, gyorsabb és pontosabb módszereket vezettek be, melyek azonban
nagyon drágák, s így alkalmazásuk korlátozott volt.