Tizenkét év - II. kötet

278 JUNG JÁNOS
Sturm Magda anatómus elõadó tanár, valamint Molnár Vince és Hecser
László igazságügyi orvostanász adjunktus, illetve elõadó tanár). Az ország
más intézményeibe távozottak közül Sándor István Temesváron, a
Román Akadémia Kutatóközpontjában, Kelemen József Csíkszeredában,
a Megyei Kórházban folytatta bel- és külföldön is elismert embriológiai,
illetve neurohisztológiai kutatásait. Tanulmányomban nem hagyhatom
figyelmen kívül Laky Dezsõ patológuskutató kimagasló tevékenységét
sem, aki a bukaresti Victor Babeº Intézetben közel négy évtizeden keresztül
végzett kutatómunkát, és több mint 900 közlemény szerzõje.
A továbbiakban összefoglalom az anatómiai és fejlõdéstani, valamint
a patológia (morfopatológia) különbözõ területein végzett kutatásokat.
Makroszkópos és mikroszkópos anatómiai kutatások
Az anatómia tanszék és a szövettani intézet oktatói, amellett, hogy
bekapcsolódtak az egyetem és az akadémiai kutatóközpont két nagy, interdiszciplináris
jellegû tudományos programjába – a neuropatológiai és
májregenerációs kutatásokba –, számos más témakörrel is foglalkoztak.
Az anatómia tanszék munkaközössége a hatvanas és hetvenes években
részben a kísérletes allergiás encefalomyelitist vizsgáló szélesebb
munkacsoportba tagolódott be, részben pedig mint saját témát a májregenerációs
és kísérletes májcirrózissal kapcsolatos kutatásokat irányította
(lásd a megfelelõ fejezetekben).
Késõbb az anatómusok figyelme a különbözõ szervek és a hozzájuk
kapcsolódó kötõszövetes képletek értani kérdéseire összpontosult, de
egyidejûleg folytatódtak a makro- és mikroszkópos klasszikus vizsgálatok
is. Rácz Lajos foglalkozott az arc- és szájüreg ereinek és idegeinek
anatómiai variánsaival, valamint elsõként kutatta a Bichat-féle zsírcsomó
makro- és mikroszkópos sajátosságait.
A szervek érhálózatának, angioarchitectonicájának jellegzetességeit
normális és kóros körülmények között a májban (Maros Tibor és mtsai),
a prosztatában (Lakatos Ottó és mtsai), a magzati tímuszban (Gogolák O.
Edit és mtsai), a vesében és mellékvesében (Maros T. és mtsai), a vesemedencében,
vesekelyhekben és sinus renalisban, valamint a szívizomban
vizsgálták. Lakatos Ottó és munkatársai foglalkoztak a jobb oldali vena
ovarica (Clarcke-szindróma) morfológiai és klinikai megnyilvánulásaival,
a máj kötõszövetes vázával (1994), az ureter distalis szakaszának
morfofunkcionális szerkezetével és a vesico-ureteralis reflux morfológiai