Tizenkét év - II. kötet

302 FESZT GYÖRGY–LÁSZLÓ JÓZSEF
letkezõ szinaptikus áramok igen eltérõen jelentkezhetnek a sejttestben. A
különbségek a szinapszis pontos helyétõl és a célsejt dendritágainak általános
geometriai tulajdonságaitól függenek. A stratum lacunosum
moleculare szintjén kiváltott gátló posztszinaptikus áramokat csak azok
a modellek tudták utánozni, melyek vastag apikális dendrittörzset tartalmaztak,
továbbá a fajlagos membránkapacitás és citoplazmatikus ellenállás
alacsonyra volt beállítva. A dendritfa különbözõ részein kiváltott és a
sejttestben mért gátló posztszinaptikus áram rendszeres modellezése kimutatta,
hogy a disztális területeken kiváltott szinaptikus áramok amplitúdója
erõsen lecsökkent, amíg a jel a szómáig terjedt. A szimulációk szerint
kielégítõ feszültségzárat a dendritfa legnagyobb részén nem lehet
megvalósítani, ezért a távoli szinapszisokról ezzel a módszerrel szerzett
adatokat óvatosan kell értékelni (Szilágyi 2000; Szilágyi et alii 2000).
Az alapvetõ idegélettani kérdéseken kívül a tanszéken számos módszertani
problémával foglalkoztak. Szilágyi Tibor elektronmikroszkópos
képeken morfometriai méréseket vegzõ programját sikerrel alkalmazták a
Szegedi Biológiai Kutatóintézetben (Hoyk et alii 1996; Párducz et alii
1996), az elektrofiziológiai adatokat feldolgozó programokat pedig az oxfordi
laborban használták fel. A tanszék néhány román munkatársával
együttmûködve, az elektrokardiogram keletkezését bemutató multimédia
CD-t készítettek (Cãldãraru et alii 2000), amelyet az élettan oktatásában
alkalmaztak.
1.4. Mikrocirkuláció-vizsgálatok
Ezeket a vizsgálatokat Domjánschitz László a Marosvásárhelyi Megyei
Kórház V. Belgyógyászati Klinikájával együttmûködve lézerdoppleres
módszerrel végezte.
A szöveti perfúziót vizsgálták az acralis keringésben egészséges egyéneken
(Domjánschitz et alii 2001a), illetve az alapáramlás változásait és a
keringési tartalékot különbözõ típusú perifériás verõérbántalmakban. Vizsgálták
továbbá a mikrocirkuláció változásait különbözõ provokációs tesztek
végzésekor (Makó et alii 2001a; Domjánschitz et alii 2001a), valamint
a hemoreológiás hatású gyógyszerek befolyása alatt (Makó et alii 2001a).
Az érelmeszesedés korai stádiumának, az endothel diszfunkciónak a felderítése
céljából követték két értágító gyógyszer hatásai közötti különbséget:
az egyik az acetil-kolin, amely endothel-dependens vasodilatációt idéz elõ,
a másik a nátrium-nitroprusszid, amelynek értágító hatása az endotheltõl
független (Makó et alii 2001b).