Tizenkét év - II. kötet

82 NAGY-TÓTH FERENC–FODORPATAKI LÁSZLÓ
magyarországi tanulmányi támogatási rendszer jóvoltából lehetõvé vált a
vizsgálati anyag teljesebb és pontosabb feldolgozása korszerûen felszerelt
anyaországi intézményekben (Szitó András kutató mellett Mózes Katalin,
Gallé László felügyelete alatt Markó Bálint és mások). A kitekintés
a még mindig vegyes oktatási és kutatási keretekbe, kisebbségbe
kényszerített magyarság szabadabb és igényesebb mûvelõdési lehetõségeinek
mind makacsabb követelését eredményezte. Ennek is tulajdonítható,
hogy valamelyest bõvült a magyar nyelvû felsõfokú oktatás. Ez természetesen
a tudománymûvelésre is kedvezõen hatott vissza; ámbár sok
küzdelem van még hátra az önálló magyar oktatásig Erdélyben.
Az ígéretesen és gyorsan felzárkózó ifjú magyar élettudomány-mûvelõ
nemzedék nyilvánvalóan nem elégedett meg többé az Erdélyi
Múzeum-Egyesület hagyományos kereteivel. Néhány évi szabadabb és
ösztönzõbb tanulással értelmesen összekapcsolt buzgó búvárkodás után
kezdeményezték az elképzeléseiknek megfelelõ tanácskozási és közlési
kereteknek a kiépítését. „A kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem
biológia, biológia-kémia és ökológia szakos diákjai hozták létre 1995 tavaszán
az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai
Szakosztályának keretében „ifjúsági tagozatként” az Öko-Stúdium
Társaságot. „A Társaság megalakulásának oka egy olyan szakmai testület
hiánya volt, mely összefogná és egyúttal összehangolná a felsorolt szakok
hallgatóinak szakmai irányultságú tudományos tevékenységét.” (Markó
1998) Ez az erõfeszítés eredményezte és eredményezi a Kolozsvári Biológus
Napok néven ismert tudományos értekezleteket (a II. értekezlet 2001.
március 23–24-én volt) és az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciákon
való cselekvõ részvételt (a 2001-ben Kolozsváron megrendezett IV.
Konferencián négy állatorvosi és tizenhét biológia tárgyú dolgozat volt
mûsoron). És hogy ennek a tevékenységnek az eredményeit mások is
hasznosíthassák, és magukról is hallassanak az ifjú kutatók, megteremtették
közlési lehetõségüket is, saját folyóiratukat, a Collegium Biologicumot
(melynek elsõ száma 1998 áprilisában jelent meg nagyszerû szerkesztésben,
ízléses kivitelezésben). Tudománymûvelési mozgásterüket
bõvítendõ, az ifjú biológusok Sárkány-Kiss Endre elõadótanár hozzáértõ
irányításával megalakították az Apáthy István Egyesületet (2001. március
24.), melynek „célja: szélesebb körû biológiai kutatási és fejlesztési
tervek kidolgozása” (Sárkány-Kiss 2001). Emellett még külön szakosított
egyesületi csoport is tevékenykedik, az igen szorgalmas és ötletgazdag
marosvásárhelyi Milvus madártani csoport.