Tizenkét év - II. kötet

BIOLÓGIA 87
V. Ökológia
Az „ökológia vagy magyarosabb néven környezettan” (Borhidi 2001),
bár a két fogalom között jól meghatározható szemlélet- és módszerbeli különbségek
vannak, sokak számára nem különíthetõ el megfelelõ pontossággal.
Igen népszerû, a legegyszerûbb értelmezésektõl a legtudományosabb
szintû értekezésekig sûrûn mûvelt tudományterület. Mindazonáltal
„Magyarországon alig 300 ember van, aki valóban ért az ökológiához”
(Borhidi 2001).
A. A növényökológia tárgykörébõl az összehasonlító tájökológia korszerû
szemléletét és kutatási irányzatait összegezõ tanulmány jelent meg
(Ruprecht 2001).
B. Az édesvizek ökológiája jobban vonzotta a kutatókat, s több tanulmányt
is eredményezett, közöttük monografikus rangú könyveket is. Néhány
jellegzetes vizsgálat: a moszatok tömeges elszaporodásának („vízvirágzás”)
külsõ és belsõ okai és környezetet veszélyeztetõ következményei
(Nagy-Tóth 1997); a cianobaktériumoktól származó mérgezõ anyagok
(cianotoxinok) feldúsulásának környezeti feltételei és anyagcsere-folyamatai
állóvizekben (Máté et alii 2000); kérészlárvák folyóaljzat szerinti
megoszlása és ennek vízminõsítési jelentõsége (Szállassy et alii 1998;
Szállassy 2000); fenéklakó állatok sokféleségének (fajdiverzitásának) változása
a Felsõ-Tisza nehézfémszennyezése után (Babos 2001); a Széki-tó
fenéklakó állatainak évszakos faj- és egyedszámváltozása (Mara 2001).
Nagy jelentõségûek nem csak az erdélyi, hanem a kárpát-medencei,
sõt európai értékelésben is a Maros, a Szamos, a Körösök és a Felsõ-Tisza
ökológiai állapotának részletes kutatását alaposan tárgyaló monográfiák
(Sárkány-Kiss–Hamar 1995, 1997, 1999a, 1999b).
VI. Környezettan
Napjainkban a környezetvédelem és a környezettel való gazdálkodás
már közügy. Szinte állandó tárgya a közéleti közleményeknek, a híreknek.
Az élettudományok más ágazatainak (ökológia, hidrobiológia, mikrobiológia,
növénytársulástan, állattan) kutatási következtetései között is
elõfordulnak idevonatkozó hivatkozások. Ennek ellenére (vagy talán éppen
emiatt) még Magyarországon is „a hazai politikának eddig még egyszer
sem sikerült gazdasági és társadalmi fontosságának megfelelõen kezelni
a környezetügyet,[…] melyet honvédelmi fontosságú kérdésként
kell kezelni” (Borhidi 2001).
Szûkebben a különbözõ vizek (Márk-Nagy 2000), a meddõhányók
(Frink 2001; Kiss K.–Mátis 2001), egyes iparilag veszélyeztetett tájak (Maca-