Tizenkét év - II. kötet

BIOLÓGIA 77
d) Mohászati tanulmányok a Székelykõ, Hargita, Nagyküküllõ és az
Erdélyi-szigethegység vidékén; az egyes tájakra nézve új fajok jelzése
(Páll 1960, 1961, 1963a, 1963b, 1964).
e) Zuzmókutatások Árokalján (a volt Bethlen-kastély parkjában),
ahonnan 43 fajt jeleztek (Ciurchea–Szabó A., T. 1966).
f) Moszatfajok kutatása és rendszertani meghatározása, új rendszertani
egységek (fajok, alfajok, változatok) leírása Erdély édesvizeibõl, lápjaiból
(Péterfi I.–Róbert–Nagy-Tóth 1960; Róbert–Munteanu 1960, 1969,
1970; Péterfi I.–Brugovitzky–Nagy-Tóth 1962; Péterfi I.–Brugovitzky–Osváth
1963a, 1963b).
g) A növényszervezettan átfogó tárgyköréhez egyes fafajok szöveti
szerkezetének (Nagy F. 1961; Nagy F.–Veress 1961; Ciobanu et alii 1962)
és gabonanemûek gyökérzetfejlõdésének (Kovács et alii 1968, 1970) vizsgálata
sorolható.
B. Növényélettan
a) Az anyagcsere-élettan kutatási tárgykörébe tartozik az a közlemény,
mely az egysejtû zöldmoszatok szaporodásának és tömeggyarapodásának,
valamint kataláz- és amilázaktivitásának menetét határozta meg
a fényerõsség és a tápanyagtöménység függvényében (Péterfi I.–Brugovitzky–Osváth
1969a).
b) A táplálkozásélettan körébe a szénhidráttartalom (keményítõ, egyszerû
cukrok) változásának a követése sorolható a szõlõ különbözõ szerveiben
a tenyészidõszak folyamán (Péterfi I.–Brugovitzky–Osváth 1963a,
1963b, 1967, 1969a).
c) A külsõ tényezõknek az életfolyamatokra kifejtett hatása tárgykörébe
tartoznak azok a tanulmányok, amelyek a szervetlen komplex sók
(az Analitikai Tanszék új készítményei) hatását vizsgálták a csírázásra
(Péterfi I.–Brugovitzky 1961), egysejtû zöldmoszatok növekedésére és fejlõdésére
(Péterfi I.–Brugovitzky–Nagy-Tóth 1962, 1964).
d) Belsõ tényezõk élettani hatásainak tárgykörébõl a csipkebogyó természetes
növekedésgátló anyagainak a kimutatása és hatásainak a vizsgálata
(Brugovitzky–Bosica, Ioan–Adorján 1967) tartandó számon.
II. Állattan
A. Gerinctelenek állattana
a) A rovartan körébõl jelent meg a legtöbb dolgozat, mégpedig: kétszárnyú
(Diptera), Erdélyben addig ismeretlen fajokról (Péterfi L. I. 1962;
Péterfi F. 1965a, 1965b, 1969, 1970); egyenesszárnyú (Orthoptera) és álkérész
(Plecoptera) fajokról, amelyek addig Erdély vagy Románia terüle-