Tizenkét év - II. kötet

246 SEBESTYÉN GYÖRGY
tikai rendszerekre, amelyek kihasználják a hálózatok által nyújtott lehetõségeket,
és ugyanakkor megoldják a kommunikáció során fellépõ új
gondokat (pl. az adatkésés, a kommunikációs hibák, a hatékony, biztonságos
adathozzáférés hiánya stb.). Ezen a téren kimagaslott Dollinger Róbert
és Kovács Lehel kutatómunkája. Az elemzett témák közül a következõket
lehet említeni: a tranzakciókon alapuló adatbázisok, a konkurens
erõforrások használata, különbözõ kommunikációs hibák elrejtése stb.
A képfeldolgozás és képfelismerés területén becses hagyományokkal
rendelkezik a romániai kutatás. Farkas György, Selinger Sándor, Sergiu
Nedevschi és mások kutatási eredményei még a 80-as évekbõl ismertek.
Újabban a kutatás az alkalmazásokra irányul. Az utóbbi években
Nedevschi csoportja az orvostudomány területérõl származó képfeldolgozási
feladatokat próbálta megoldani. Ezek közé tartoznak a következõk:
az orvosi képek kódolása, tömörítése és továbbítása, a radiológiai képek
feljavítása és elemzése, beteg szervek és szövetek felismerése. Jelenleg a
kutatócsoport új témán dolgozik, végsõ céljuk a sofõr nélküli gépkocsivezetés
megvalósítása. A Volkswagen cég felkérésére a csoport egy vizuális
környezetfelismerõ rendszert fejleszt ki az önkormányzó gépkocsihoz.
A gyakorlati célokra használt mesterséges intelligencia területén
Dávid László és Preitl István munkássága nevezetes. Dávid László a mesterséges
neuronhálózatok és a Fuzzy-logika (bolyhos/bizonytalansági logika)
módszereinek ötvözésével fontos eredményeket ért el a jelfeldolgozásra
és jelfelismerésre épülõ alkalmazásokban. A valós idejû, gyors
feldolgozást igénylõ rendszerek létrehozására a párhuzamos sejtarchitektúrák
használatát szorgalmazza. Preitl István a Fuzzy-logika módszereit
alkalmazta sikeresen különféle vezérlõrendszerek megvalósításában. Tanulmányozza
a mikroprocesszoron alapuló, vezérlési célokra fejlesztett,
automatizálási eszközöket és ki-, illetve bemeneti felületeket is.
A hardverkutatási és -fejlesztési tervek száma fõleg a technológiai
háttér hiánya miatt csökkent az utóbbi idõben, annak ellenére, hogy a 70es
és 80-as években sok terv valósult meg. A hardverkutatás aránylag magas
befektetéseket és csúcstechnológiájú eszközöket igényel. Ezért fõleg
mikroprocesszorokon és mikrovezérlõkön alapuló célrendszereket, eszközöket
és ki- és bemeneti felületeket fejlesztettek Molnár Péter, Buzás
Gábor, Sebestyén György, Farkas György, Székely Tibor, Dávid László és
sokan mások. A megvalósított rendszerek közül a következõk említhetõk:
a numerikus vezérlésû szerszámgépek és folyamatvezérlõ rendszerek (pl.
olvasztókemence számítógépes irányítása, numerikus lángvágógép, numerikus
szövõgép, automatikus adagolóberendezés, hõközpont-vezérlõ