Tizenkét év - II. kötet

222 BUCUR HORVÁTH ILDIKÓ
jegyzékbõl: szerkezetek statikai és dinamikai vizsgálata, állékonyság
vizsgálata, matematikai modellek, földrengésre való számítás stb. Még
ha nem olyan mértékben valósult is meg, mint ahogy várható lett volna.
Továbbá az értelmezések, kapcsolatok feltárása, rendszerek kidolgozása,
interdiszciplináris megközelítések stb., mindez az épületekre, mérnöki
létesítményekre, városokra, tájakra, berendezésekre, környezetre stb.
vonatkoztatva, el egészen az épített környezet és elemeinek filozófiai
értelmezéséig.
Másfelõl maradt az a lehetõség, hogy kutassuk azt, ami van. Például:
létezõ épületet – állagvizsgálat vagy esettanulmány; régi épületet – mûemlékvizsgálat;
épületeket és levéltárakat – építészettörténet. Ha már az
épületet felmértük, felbecsültük, akkor tanulmányozzuk és javasoljuk is
a megjavítását – felújítás, restaurálás, rehabilitáció. Röviden: mûemlékvédelem,
épület-rehabilitáció, építészet- és építõtechnika-történet, mûvészettörténet.
Ez a tendencia olvasható ki a legmarkánsabban az utóbbi 12 év
tudományos kutatásainak áttekintése során.
Az említett kutatási terek mindegyike természetesen egy társadalmi
szükséglethez igazodik, egy társadalmi rendelésnek felel meg. Legyen az
az ember biztonságának az igénye, a hagyomány megõrzése, az identitás
védelme, az épített környezet ápolása, faluturizmus vagy bármi más,
amire a társadalomnak, a közösségnek igénye van.
4. Az elvégzett alapkutatásokból
kiinduló általánosabb tudományos
kérdések (problémakatalógus)
4.1. A tudományos kérdések csoportosítása
„Minden építészeti megvalósításhoz elméleti ismeretek szükségesek,
amelyek nemcsak mûszaki részletismereteket ölelnek fel, hanem tágabb
körû tudást is tartalmazniuk kell. A mérnöknek tájékozottnak kell lennie
az általa tervezett létesítmény emberi vonatkozásairól, beleértve nemcsak
a használati szempontokat, hanem a komfortot, az esztétikát, a környezetvédelmet,
és általában az emberre, az emberi közösségre gyakorolt
hatását. Ezenkívül természetesen tisztában kell lennie a tervezés konkrét
módszereivel.” (Kollár 2001)