Tizenkét év - II. kötet

186 MÓCSY ILDIKÓ
a vízvirágzások bonyolult biológiai folyamatának értelmezése (Nagy-
Tóth 1997). Kutatásai kiterjedtek az alga élettani vizsgálatára, az algasejt
mûködésének és a sejt szerkezetében végbemenõ változásoknak a tanulmányozására
(Barna 1993; Nagy-Tóth 1993, 1995, 1996).
A Babeº–Bolyai Tudományegyetemen laboratóriumi kísérletek keretében
Puskás Ágnes vizsgálta a Scenedesmus intermedius Chod. zöldalgán
a nehézfémek (kadmium, ólom, réz és nikkel) akkumulációját, illetve
ezeknek az elemeknek a befolyását a zöldalga élettanára (Puskás
1997). A nehézfémek negatív hatását a vizek élõvilágára Márk-Nagy János
tanulmányozta, a Turc patak vizében (Márk-Nagy 2000).
A Hideg-Szamos, a Nagy-Szamos és a Kis-Szamos vizében az erjedési
fok vizsgálatára és a folyóvizek relatív tisztaságának mérésére használt
Diatomeae populáció követése a Babeº–Bolyai Tudományegyetem egyik
kutatócsoportjának többéves munkát adott, amelyben Péterfi L. Istvánnak
vezetõ szerepe volt (Rasiga 1994, 1995; Momeu 1996; Rasiga 1997, 1999b).
Sárkány-Kiss Endre egyetemi docens irányításával népes kutatócsoport
foglalkozott a Maros, a Körös és a Szamos folyók környezetével,
földrajzi, hidrobiológiai és ökológiai vonatkozásban. A kutatások során
meghatározták a fent említett folyók fizikai és kémiai paramétereit és a
vizek nehézfémekkel való szennyezettségét. A szennyezettség fokának
értékelésére bioindikátorként a puhatestû állatok populációját jelölték
meg. Különbözõ idõszakokban határozták meg a halakban felhalmozódott
nehézfémeket (Sárkány 1997a, 1997b, 1997c, 1999a, 1999b, 1999,
2000; Csia 1997). Jakab Samu fõkutató foglalkozott az említett folyókhoz
tartozó árterületek talajának hasznosításával, és tanulmányozta a marosvásárhelyi
vízüzemben keletkezett iszap befolyását a környezõ termõtalaj
minõségére, különös tekintettel az alma-, fekete ribizli- és az eperültetvényekre
(Jakab 1992, 1995, 1999a).
További kutatásokat folytattak a víz helyes kezelésének, az ivóvízminõség
javításának érdekében. Ide tartoznak Dombi András munkásságának
eredményei is (Dombi 1997).
A mesterséges radioaktív elemek a légkörbõl kiüléssel kerülnek a felszíni
vizekbe, ahol az iszapba, a fito- és zooplanktonokba épülnek be. A
csernobili atomreaktorból kiszabadult 137 Cs viselkedését a gyalui gyûjtõtóban
vizsgálták, a munkacsoport tagjai között ott volt Uray Ildikó vegyész
és Mócsy Ildikó fizikus, fõkutatók (Sãlãgean 1993).
Külön kell kitérnünk a mélyrõl feltörõ vagy felhozott vizekre, mivel
Erdély területén számos helyen található ásványvízforrás. Ezeket a vizeket
a legrégibb idõ óta ivóvízként fogyasztják és gyógykezelésre használ-