Tizenkét év - II. kötet

342 NAGY ÖRS
A patológiás csonton elõforduló törések kezelésében elért eredményeket
is számos tudományos dolgozatban közölte dr. László Ilona fõorvosnõ
és munkacsoportja (Nagy et alii 1996b; László et alii 2000).
A csontritkulás (osteoporosis) és annak ortopédiai, sebészeti vonatkozásai
az utóbbi évek fõ kutatási témája. Kísérletek és klinikai tanulmányok
folynak e téren. Az eredmények máris nagyon jónak minõsíthetõk,
de további kutatásokra és tanulmányokra van szükség. A dr. Seres Sturm
Lajos és dr. Nagy Örs egyetemi tanárok, illetve dr. Tiberiu Bãþagã adjunktus
alkotta munkacsoport kongresszusokon és szaklapokban ismertette
kutatásait (Seres Sturm et alii 1995, 1997, 1998, 2000). Az 1999-ben megjelent
monográfia (Bãþagã–Nagy–Seres Sturm 1999) összegezi az elért
eredményeket, és lehetõséget kínál azok klinikai alkalmazására.
A marosvásárhelyi Urológiai Klinika Erdély és Románia egyik legnevesebb
urológiai központja. A kísérletes és klinikai kutatások eredményeként
számos új, úttörõnek tekinthetõ beavatkozás történt – a maguk
nemében elsõk voltak az országban. dr. Dorin Nicolescu egyetemi tanár
és munkacsoportja (dr. Radu Boja, dr. Bakos János, dr. Mártha Orsolya
adjunktus) kiemelkedõ eredményeket ért el.
Az elsõ transurethralis prosztatarezekciót (dr. Dorin Niculescu egyetemi
tanár) és az elsõ percután vesemûtétet (dr. Radu Boja docens) a marosvásárhelyi
Urológiai Klinikán végezték. Az utóbbi években különleges
hangsúlyt kapott a felsõ és alsó húgyutak endoszkópos megközelítésének
tanulmányozása és klinikai alkalmazása. 1991-tõl végzik az extracorporalis
kõzúzást (dr. Oºan Virgil adjunktus), és vizsgálják annak rövid és
hosszú távú eredményeit. Újabb elõrelépést jelentettek az urodinamikai
vizsgálatok és az e téren történõ klinikai és kísérletes kutatások (dr.
Mártha Orsolya adjunktus). 1999 óta végzik ezeket a vizsgálatokat, bevezetvén
az uroflowmetriát, cystometriát, illetve nyomásáramlás-meghatározást.
dr. Mártha Orsolya adjunktus doktorátusi értekezése e kutatások
eredményeit fogja összegezni. Az urológiai szakcsoport kutatási eredményeit
hazai és nemzetközi konferenciákon, illetve neves szaklapokban ismertették
(Bakos–Mártha et alii 1994; Niculescu et alii 1996; Boja et alii
1996, 1999, 2000; Mártha–Oºan 1997; Niculescu–Boja–Mártha 1997;
Mártha et alii 1999, 2000).
Jelen beszámoló nem tudja kimeríteni az erdélyi tudományos sebészeti
tevékenység teljes egészét. Erdély sok más nagy- és kisvárosában is
számos magyar orvos él és dolgozik. A helyi körülményekhez képest, illetve
a kutatási lehetõségek függvényében õk is nagymértékben hozzájárulnak
megfigyeléseikkel az orvostudomány fejlõdéséhez.