Tizenkét év - II. kötet

210 BUCUR HORVÁTH ILDIKÓ
határolása és rehabilitációja Segesvárott (Keresztes G. 1992), Medgyesen,
Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Torockó történeti és mûemléki
zóna lehatárolása. (Ez utóbbiért Europa Nostra-díjat kaptak a Transilvania
Trusttal egyetemben.) Hangoztatják a mûemlékvédelemnek a városrendezésben
játszó szerepét (Keresztes G. 1998). A székelyudvarhelyi városrendezés,
valamint a vár és környezete revitalizációs tervét kísérõ
szakirodalomban jelen vannak Vofkori György (Vofkori Gy. 1995), valamint
Dr. Vofkori László (Vofkori L. 1996) munkái.
Keresztes Gyula aranydiplomás építészmérnök 1944-ben kezdte el
szakmai tevékenységét. Ennek java részét mûemléképületek felmérése,
azok helyreállítási terveinek készítése jelentette. A tervek elkészítéséhez
számos kutatást végzett (boltozatok, födémek, tetõszerkezetek, díszítõelemek,
freskók stb. feltárása, kutatása), igénybe véve a muzeológusok, a
régészek, az alkotómûvészek, valamint más szakemberek és iparosok segítségét
is. Saját bevallása szerint a problémákban való elmélyedést, a
kutatási programot mindig az alkotómunkájában elõrelátható szükség határozta
meg. Így 1990 után megjelent könyveiben egy alkotó élet tapasztalatai
szûrõdnek le. Marosvásárhely különbözõ korokban emelt épületeirõl
szól könyveinek a zöme (Keresztes Gy. 1996a, 1996b, 1997, 1998,
1999, 2000). Hasonlóképpen építészettörténeti jelentõségûek Maros megye
kastélyait, udvarházait és középkori templomait bemutató és elemzõ
munkái (Keresztes Gy. 1995, 2001).
Egyéni és érdekes hangot üt meg tanulmányaiban Kovács Kázmér fiatal
mûépítész akkor, amikor a történeti település fogalmát szembeállítja a kortárs
várossal (Kovács K. 1996a), és akkor is, amikor a népi építészetrõl mint
az építészet túlélési stratégiájának elemérõl értekezik (Kovács K. 1996b).
Köllõ Miklós mûépítészt, Gyergyószentmiklós fõépítészét, a mûemlékvédelemnek
az önkormányzatok által szabályozott gyakorlatba ültetése
foglalkoztatja (Köllõ M. 2000).
Olsefszky G. Edmund mûépítész, a Mûemlékek Országos Bizottságának
tagja, a brassói Ego – tervezéssel és kutatással foglalkozó – kft.-t vezeti.
Fõ kutatási területe a mûemlékek és történelmi települések védelme.
Legfontosabb tanulmányai a Kõhalom környéki szász települések felélesztésérõl
(Olsefszky 1999), valamint a brassói erõdítési rendszer északi
homlokzatának integrált fejlesztésérõl szólnak. Rendszeres résztvevõje
az erdélyi magyar építéstudományi rendezvényeknek (Tusnád, ÉPKO).
Sebestyén József építész kutatási alaptémái a népi építészet, azon belül
is a székelykapu (Sebestyén 1995), valamint az erõdített székelyföldi
templomok (Sebestyén 1998).