Tizenkét év - II. kötet

KÖRNYEZETTUDOMÁNY 185
Kongresszusi kötetekben 52 dolgozatot közöltek teljes terjedelmében,
ezeket 16 romániai és 36 külföldi rendezvényen mutatták be. A kötetek
10%-a magyar, 27%-a román és 63%-a angol nyelvû.
A fenti statisztikai adatok bizonyítják, hogy a magyar tudományos
szaknyelv csak igen kis mértékben érvényesül a természettudományok új
ágában, a környezettudományban. Ennek magyarázata egyrészt a közlési
lehetõségek hiányában rejlik, mivel nincs romániai magyar nyelvû szaklap,
másrészt látnunk kell, hogy mind a romániai, mind a magyarországi
tudományos életben egyre nagyobb teret hódít az angol nyelv, amely lehetõvé
teszi az eredmények szélesebb körben való ismertetését. Magyar
nyelven az Erdélyi Múzeum-Egyesület által kiadott Múzeumi Füzetekben
(a Természettudományi és Matematikai Szakosztály sorozatában), valamint
a magyarországi Fizikai Szemle, Izotóptechnika és Egészségtudomány
címû folyóiratokban jelentek meg dolgozatok.
A kutatások eredményeit a természetes és mesterséges környezeti tényezõk
szerint csoportosítottuk, és külön tárgyaltuk a környezet hatását
az ember egészségére.
A megjelent dolgozatok alapján arra a következtetésre jutottunk,
hogy a természetes környezet tényezõi közül a víz minõsége foglalkoztatta
legtöbbet a kutatókat és a kutatások megrendelõit, ami a víz fontosságának,
és az élõvizek nagymérvû elszennyezõdésének tulajdonítható.
Az ipari melléktermékek részben a szennyvízzel, részben pedig a levegõbõl
kiülepedett anyagok formájában szennyezik a felszíni vizeket. A
víz a táplálkozási lánc egyik fõ elemeként hat az élõ szervezetekre.
A felszíni vizek kémiai összetételére vonatkozó kutatások a kalcium-,
cink- és káliumtartalomra összpontosítottak (Kékedy 1999, 2000a, 2000b).
A cianotoxinok hatásával Máthé Csaba és munkatársai foglalkoztak (Máthé
2000), a nehézfémek szerepével Bodor Katalin (Gurzãu 1991, 1994).
Hosszas laboratóriumi kutatások és a terepen végzett kísérletek eredményeként
elmondható, hogy a felszíni folyó- és állóvizekben levõ egyés
többsejtû algák, moszatok milyensége és mennyisége használható a vizek
elszennyezõdésének mutatójaként, de adott esetben ezek a növények
víztisztító szerepet játszhatnak. Az algológiai kutatások Nagy-Tóth Ferenc
és Péterfi L. István professzorok nevéhez fûzõdnek (Nagy-Tóth
1994; Momeu 1995; Nagy-Tóth 1996, 1999; Rasiga 1999a; Momeu 2001).
Nagy-Tóth Ferenc a Magyar Tudományos Akadémián megtartott
székfoglaló beszédében az egysejtû moszatokkal kapcsolatos kutatásainak
eredményeit mutatta be (Nagy-Tóth 2000), és ugyancsak az õ tollából
jelent meg a vízvirágzásokra irányuló kutatások történelmi leírása és