Tizenkét év - II. kötet

ORVOSTUDOMÁNY 301
Mindhárom sejttípus által a piramissejtekben kiváltott gátló posztszinaptikus
potenciál gyors volt, aránylag gyors monoexponenciális visszaeséssel.
A szinaptikus áram a klór egyensúlyi potenciálja körül fordult. Minél
több gátló szinapszis kapcsolta össze a sejteket, annál jobban
elkülönült a zajtól a posztszinaptikus potenciálok eloszlási hisztogramja,
ami arra enged következtetni, hogy nagyobb számú szinapszis korlátozza
az átvezetési kiesések (failure) számát.
A fordított irányú kapcsolatot vizsgálva, a piramissejtek monoszinaptikus
serkentõ posztszinaptikus potenciálokat váltottak ki az interneuronokban.
A választ 2–7 szinapszis közvetítette. A piramissejt–kosársejt
párok kétszeri ingerlésekor (paired pulse protocol) a válasz
csökkenése volt tapasztalható (Buhl et alii 1996b). A szinaptikus válasz
minden esetben nagy változékonyságot mutatott, amit kielégítõen le lehetett
írni egy kvantális varianciát is magában foglaló kvantális modellel
(Paulsen et alii 1996; Szilágyi et alii 1999).
A posztszinaptikus válasz mindig kicsi volt, általában a tüzelési küszöb
eléréséhez elégtelen amplitúdójú. A serkentõ posztszinaptikus potenciálok
rövid tartama miatt az integráció egy nagyon keskeny idõablakra korlátozódott.
Figyelembe véve a mûködésfüggõ válaszcsökkenést is, nagyon valószínûnek
tûnik, hogy a tanulmányozott interneuronok aktiválásához erõsen
szinkronizált piramissejt-tevékenység szükséges (Buhl et alii 1997).
Marosvásárhelyen számos számítógépes szimuláció készült. Szilágyi
Tibor saját fejlesztésû programja segítségével a serkentõ posztszinaptikus
potenciálok idõtartama, az ingerküszöb és a rendszer kimenet–bemenet
aránya közötti összefüggést lehetett tanulmányozni. A vizsgálat középpontjában
az idegsejtek tevékenységére vonatkozó két egymással ellentétes
nézet állt: az „idõbeni szummáció” és az „egybeesés-érzékelés”. A szimulációk
eredménye szerint a kérgi neuronok képesek a közel egy idõben
érkezõ bemenetek érzékelésére. Ez esetben az információ nem csak az
idegimpulzusok frekvenciájában kódolódhat, hanem az akciós potenciálok
pontos idõbeni eloszlása is nagy jelentõséggel bír (Szilágyi 2001).
Az idegsejtek pontos anatómiai felépítését is figyelembe vevõ szimulációkra
Szilágyi Tibor antwerpeni tanulmányútjai révén nyílt lehetõség.
A De Schutter professzor vezetésével mûködõ Elméleti Neurobiológiai
Intézetben használt GENESIS (GEneral NEural SImulation System) programcsomagot
Marosvásárhelyen is sikerült üzembe helyezni, így az Antwerpenben
megkezdett munkát itthon is folytatni lehetett.
Patkány hippocampus piramissejtjeinek részletes rekonstrukcióira
alapozott szimulációk kimutatták, hogy az azonos anatómiai rétegben ke-