Vasúti üzemtan II.

Egyirányú üzemnél az alapul vett, mértékadó sebességen és az álló
berendezésekkel megszabott mértékadó vonatkövetési id n kívül,
lényegében semmi más adatra nincsen szükség ahhoz, hogy az
állomásköz alaphálózata megrajzolható legyen.
Kétirányú üzemnél a helyzet csak annyiban más, hogy az
állóberendezésekkel meghatározott vonatkövetési id mellett, még a
közlekedési szükségleteket is megfelel en kielégít , s egyben maximális
vonatmennyiség átbocsátását is lehet vé tev vonatkövetési sorrendet
(menetábra szerkezetet) is meg kell állapítani. Az így kialakított
szerkesztési egységet kell azután a nap 1440 perce, esetleg annak egy
napszaka során periodikusan ismételve megszerkeszteni.
Az állomásköznek a menetrendábrán ismétl d és arra jellemz vonat,
vonatcsoport vagy vonatpár által foglaltsági idejét menetrendi
periódusid nek neveztük. S ha valamely menetrendábra-típusnál egy
állomáskörre vonatkozóan ezt a periódusid t meghatározzák, akkor az
átbocsátható vonatok száma:
125
N =
1440 k
ahol kp a periódusba foglalt vonatok mennyisége. Az
átbocsátóképességet, tehát az egy vonatra es (átlagos) állomásköz-
foglaltsági id t ( t f ) determinálja:
-
-
Nyilván minél kisebb a t f annál nagyobb az átbocsátott vonatok száma.
A képlet számlálójában szerepl 1440 perc nem más, mint az
állomásköznek mint berendezésnek teljes napi naptári id alapja
percekben. Az állomásközi átbocsátóképesség számításánál tehát
általában teljes naptári id alappal számolunk s még TMK id t sem
vonunk le, amikor az egy napra vonatkozó id kapacitást megadjuk. Ez
az eljárás általában helyes; nem helytálló akkor, ha a pálya technikai
okok miatt bizonyos id n át nem áll vonatok közlekedtetéséhez
rendelkezésre. Erre nyilván vágányzár esetén kerül sor. Azonban az
-
t
f
T
k
T
per
p
per
p
,
-