Vasúti üzemtan II.

8. biztosan adja az optimális megoldást, de néhány az optimálishoz
közel álló, azonban a tolatási munkát lényegesen másként elosztó
változatot is hagyjon meg;
9. az eljárás algoritmusa tartalmazzon minél több, lehet leg sokszor
ismétl d m veletcsoportot;
10. a specializált viszonylat (áramlat, rendeltetési hely) kijelölésének
feltételeit úgy kell megállapítani, hogy ez szinte automatikusan zárja ki
a nem versenyképes áramlatok specializálását (ejtse ki az ilyen
áramlatspecializáció változatokat);
11. az eljárás során az áramlatok maximális koncentrációjának,
optimális egyesítésének, összevonásának elvét kell alkalmazni, de úgy,
hogy a megmaradó tovább vizsgálandó változatcsoport feltétlenül
tartalmazza az optimális és hozzá közeli kocsióra-felhasználású
változatokat;
12. számítási metodika kialakításakor mindig gondolni kell a realizálás,
a számított terv megvalósításának feladataira is.
2.3.3. A vonatközlekedési terv kiindulási és korlátozó feltételei
A legkedvez bb vonatközlekedési tervváltozat kiválasztási módszere
lényegét tekintve közvetlenül alkalmas eljárással egyre sz kíti
azoknak a változatoknak a körét, melyeket közelebbr l meg kell
vizsgálni. Ebben a körben a legkedvez bb változat azonban biztosan
benne van.
Azok a feltételek, melyekkel az optimálisként szóban jöhet
(versenyképes) változatok köre sz kíthet , két nagy csoportba
oszthatók:
a) a technika, technológia, szervezési, hálózati és egyéb adottságokban
rejl kötöttségek és
b) a gazdaságilag leghatékonyabb (optimális) változat kritériumainak
csoportjába.
Nem beszélve az optimum feltételi egyenletben szerepl paraméterekr l
és független változókról, okvetlenül figyelembe kell venni:
a rendez képességet, a rakodási frontokat és kapacitásokat,
a nagy gócpontok egyenletes, ütemes igénybevételét,
lehet leg kett nél nem több csoportos vonatok közlekedtetését,
40