Vasúti üzemtan II.

1.3.2. A közvetlen tehervonatok
A közvetlen vonatok többnyire egycsoportos vonatok két
szomszédos rendez állomás között közlekednek, és egyetlen közbens
rendez állomáson sem átmen k. Mindazokat a kocsióra-ráfordítás
csökkentését célzó elveket, melyeket az irányvonatokra vonatkozóan
állítottunk fel, értelemszer en a közvetlen vonatokra is alkalmazni kell.
1.3.3. Az irány- (átmen ) vonatok
Általános tudnivalók. A korszer közlekedési üzemtan egyik
legáltalánosabb érvény törvénye, hogy a fuvarozás, az áruáramlás
szervezésekor törekedni kell az irányvonatos továbbítási optimális
arányú alkalmazására. Ez az elv lényegében azt a törekvést fejezi ki,
hogy a kocsikat adott fordulón belüli els vonatba sorozásuk után,
célállomásuk felé haladva, a lehet legkevesebbszer sorozzák át más
vonatba
A rakodási és rendez i irányvonatképzés területi elhatárolásakor
komplex szemléletben azt kell alkalmazni, amely hatékonyabb, tehát:
a) a fuvarozási feladat megfelel megoldása mellett,
b) kisebb költséggel,
c) kevesebb kocsi- (tolatási- stb.) óra-ráfordítással jár, tehát ezzel is
gyorsabban juttatja el az árut rendeltetési helyére;
d) jobban tehermentesíti a túlterhelt gócpontokat, helyesebben osztja el
a tolatási feladatokat az ilyenekkel terhelt állomások között.
A rakodási irányvonatok közlekedési terve ilyen alapon a rendez i
irányvonatképzési terv el tt logikai megfontolások és némi számítási
m velet segítségével lényegében elkészíthet .
A kocsiáramlatok a ki- és megrakási helyekr l indulnak ki. Amennyiben
egy (esetleg néhány közeli) meg- vagy kirakási helyen, egy nap alatt egy
vagy több szerelvényre való áramlat keletkezik, rendszerint a rakodási
helyen képzett (röviden rakodási-) irányvonattal irányvonati csoport
esetében lépcs zetes rakodási irányvonattal indítják el a kocsikat
célállomásuk felé.
13