Vasúti üzemtan II.

1. A vonatok sebessége alapján megkülönböztetünk:
a) párhuzamos menetrendábrákat, melyeknél valamennyi
állomásközön az egy irányú vonatok sebessége ugyanaz és általában
megel zések nincsenek. Ebben az esetben egy-egy állomásközben a
menetvonalak párhuzamosak,
b) nem párhuzamos menetrendábrákat, melyek különböz nem ,
rangú és sebesség vonatokat ábrázolnak, éppen ezért a menetvonalak
egymással általában nem párhuzamosak. A gyakorlatban az ilyen
menetrendábrák gyakoribbak.
2. A vasútvonal vágányainak száma alapján megkülönböztetünk:
a) Egyirányú üzem , vagy más néven kétvágányú menetrendábrát,
melynél a különböz irányú vonatok menetvonalai meglehet sen
függetlenek egymástól, s metszhetik egymást a nyílt vonalon is.
Megjegyzend azonban, hogy kétvágányú pályán alkalmazható akár az
egyirányú, akár a kétirányú üzem és grafikon, vagy akár egyszerre mind
a kett is, aszerint, hogy a kétvágányú pálya egy-egy vágányán csak
azonos irányú vonatok közlekednek (szabványos kétvágányú
közlekedés), vagy mindkét vágányon kétirányú a közlekedés
(szabványos egyvágányú közlekedés), vagy pedig a két lehet séget
egyszerre alkalmazzuk, vagyis az egyik vágányon a közlekedés egy-, a
másikon pedig kétirányú. Mindez kett és több vágányú vonalakon,
különösen korszer biztosítóberendezések (irányváltási lehet ség)
alkalmazása esetén, igen rugalmas, a közlekedési szükségletekhez
nagyon jól alkalmazkodó üzemvitelt biztosít.
b) Kétirányú üzem , vagy más néven egyvágányú menetrendábrát,
melyre jellemz , hogy a vonattalálkozások az erre a célra szolgáló
vágányokkal felszerelt szolgálati helyeken történnek meg. Kétirányúnak
azért nevezik ez az ábratípust, mert a vonatok ugyanezen a vágányon
mindkét irányban közlekednek, s ezt a menetrend szerkesztésénél
figyelembe kell venni. El fordulhat azonban, hogy az egyvágányú
vonalon hosszabb-rövidebb id re egyirányú forgalmat vezetnek be.
Természetesen a most ismertetett mindkét fajta grafikus menetrend lehet
párhuzamos és nem párhuzamos is.
71