Vasúti üzemtan II.

sötétben jól kivilágított egész el teret, tájékozódhatnak, eligazodhatnak,
mozoghatnak.
Ez a terület azonban az utasok által gyalog megteend amúgy is 500
m nagyságrend távolságokat ne növelje számottev en, végs esetben
aluljáró segítségével) minden egyes városi, rá- és elszállító közlekedési
eszköz megállóhelyével, állomásával, kijelölt várakozóhelyével. E
kapcsolat használatát a lehet legkényelmesebbé kell tenni
(mozgólépcs , mozgójárda stb. beiktatásával).
E kapcsolatok közül kétségkívül legfontosabb a közforgalmú városi
tömegközlekedési eszközök megállóhelyével való kapcsolat. A
gyorsvasutak és a nagyvasúti peron közötti áramlatok helyes
vezetésének megoldása a különböz szintek miatt szinte önként
adódik. Az autóbusz-megállók áramlatai kisebbek.
A villamos megállóhelyek megközelítés okozza a legtöbb problémát.
Erre a célra régebben azt az utasok szempontjából legjobb megoldást
választották, hogy a rendszerint útközépen lev villamos vágányokat az
el téri kijárat, ill. bejárat oldalára, a szegélymellé húzták . Ez a
megoldás a gépkocsiforgalom szempontjából hátrányos, mert az elhúzás
legalább a fél közúti pályatestet szintben keresztezi. Ezért újabban a
megállóhelyeket az úttest közepén alakítják ki és az utasáramlatokat
vezetik át keresztben a gépjárm vek által használt pályatesten. Amikor
az ebb l adódó zavarok t rhetetlenné válnak rendszerint
gyalogaluljáróval -, több szintes megoldásra térnek át.
A helyközi autóbusszal való kapcsolat különösen, ha az átszálló
utasok száma nagyobb ugyanolyan jól és kényelmesen kell megoldani,
mint a vasúti vonatok közötti átszálló áramlatokét. A berendezések
létesítése és üzemeltetése terén a legmesszebbmen együttm ködést és
közös használatot, bizonyos körülmények között szervesen egybefont
közös pályaudvarokat kell létrehozni.
Gyakran szükséges ha másmegoldás nincs az állomási el téren a
tömegforgalmi eszközök tárolása és megfordítása is.
182
-