Vasúti üzemtan II.

a meglev berendezések jobb kihasználásával;
a személypályaudvar üzemi m veletekt l való mentesítésével;
ingarendszer vonatok bevezetésével;
jelz - és biztosítóberendezések fejlesztésével;
a m szaki járm vizsgálatok és fékpróba
170
idejének
rövidítésével;
a peronvágány foglaltságának csökkentésével (a
menettrendek jobb összehangolásával és betartásával stb.).
A régi berendezések korszer sítése, fejlesztése
1. A régi szinten való megoldásokkal: a sz k keresztmetszetek
b vítésével (pl.: az üzemi pályaudvarra áttelepíthet
berendezések helyének felhasználásával, magasperonok, át-,
alul- és felüljárók létesítése vagy b vítése, a felvételi épület
átalakítása, az el tér átrendezése a közúti kapcsolatok
fejlesztése végett stb.)
2. Új szintek bekapcsolásával. Ez a megoldás eredményez
legkedvez bb kiszolgálást és legnagyobb
teljesítménynövekedést, ezért egyre inkább terjed.
Els lépésként a városi, a közúti és a nagyvasúti pályát helyezik külön
szintre. Ez esetben a gyaloglási hosszak nagymértékben rövidíthet k, a
szintkülönbségek pedig kényelmes és gyors mechanikus
berendezésekkel hidalhatók át. Leggyakoribb megoldás, hogy a
távolsági közlekedési berendezések terep- (utca-) szinten fekszenek és a
közutakat felett vezetik át. Városépítési szempontból azonban általában
felvetik a vasút terepszint alá helyezését.
Második lépés a távolsági és a környéki vasúti forgalom más-más
szintre helyezése. Rendszerint a környéki berendezéseket helyezik
alulra. Ezzel nemcsak helyet nyernek a távolsági berendezések
b vítéséhez, hanem a mélyebbre helyezett környéki forgalmi
berendezések fejformából átmen be fejleszthet k, s így
teljesít képességük is növekszik.
Harmadik lépésként a városi közlekedést is többszintesítik.
Leggyakoribb a városi felszíni tömegközlekedési eszközök, els sorban a
-