Vasúti üzemtan II.

5.3.2. Az el városi forgalom megszervezése
Az el városi utazási igények kielégítésében célszer kooperáció
keretében a nagyvasút mellett jóformán minden városi
tömegközlekedési eszköz részt vesz. Egyre növekszik az egyéni
közlekedési eszközök szerepe is. A közlekedés problémája tehát teljes
mértékben csakis a közúti (városi) és a vasúti közlekedés
összehangolásával oldható meg.
Az el városi utazási igényeket kielégít közlekedési rendszer többféle
elv szerint alakítható ki:
A nagyvasút mélyen benyomul a város központja felé, ha lehet, át
is szeli azt.
A nagyvasút az el városi forgalmat egy küls bb ponton átadja a
városi közlekedési eszközöknek.
A vázolt két rendszer kombinációját alkalmazzák.
Nagyvasúti el városi vonatok bevezetése els sorban a távolabbi zónák
nagy utasáramlatainál célszer . Az els zónában a vasúti el városi
szerelvények napi átlagos futása aránylag csekély, mert a szerelvények
lényegesen többet állnak, mint futnak.
A nagyvasúti el városi forgalmat és lebonyolítást külön kell ismertetni,
mert lényegesen más, mint a vasúti távolsági (és környéki) közlekedésé.
A kérdés nagyvasúti vonatkozásban azért sajátos, mert az el városi
forgalmat a távolsági (és környéki) személy- és a teherforgalommal
együtt egymással szorosa kölcsönhatásban kell lebonyolítani. A
kifejezetten el városi forgalomra specializált nagyvasút a forgalom
lebonyolítás szempontjából az el városi vasút forgalma alá vonható.
Az el városi forgalommal terhelt vonalrészek az el városi szakaszok
küls felén gy jtik össze, ill. osztják el az utasokat, akik rendszerint
kevesebb helyen, a bels végen szállnak le, ill. ellenirányban fel.
Rendszerint némi bels forgalom alakul ki a szakaszon belül fekv
megállóhelyek közt is.
211
-