Árnyékvilág

konyvmolykepzo.chr.hu

Árnyékvilág

– Akkor te miért? – kérdeztem. Adam intett, hogy mindjárt válaszol,

csak előbb lenyeli a falatot. Kuncogva bólintottam.

– Az álmodozás – felelte végül. Kicsit értetlen arcot vághattam,

mert bővebb magyarázatba kezdett. – Mindig elég… – elgondolkozott

egy pillanatra, hogy milyen szót is használjon. – …zárkózott voltam,

nem nagyon tudom hogyan kezelni az embereket.

– Engem egész jól kezelsz – mosolyogtam rá, miközben a gyomrom

egyfajta jóleső idegességtől összerándult.

– Mert rokonlélek vagy – nevetett fel. Figyeltem, ahogy hosszú

ujjaival leemel egy ananászdarabot a tésztáról, és a szájába dobja. Tetszettek

az ujjai. Finomak voltak, arisztokratikusak, mégis férfiasak.

Mikor felém pillantott, elpirulva hajtottam le a fejem, és letéptem

egy darabot a pizzámból.

– Szóval, míg mások elvoltak együtt, én álmodozással foglaltam el

magam. Aztán jött Peter, és rájöttem, hogy a színészet maga a fantázia

– mesélte. Letettem a kezemben lévő pizzaszeletet, és csak hallgattam

őt. Az arca olyan átszellemült volt, amilyennek még sosem

láttam. – Mindig más lehetek, olyan dolgokat tehetek meg, amiket a

valóságban nem. Akár repülhetek is – nevetett fel izgatottan, aztán

felém fordult, és a pillantásától forróság öntötte el minden porcikámat.

– Sosem hittem volna, hogy egyszer találkozom egy olyan lánynyal,

mint te. Aki mellett minden másodpercben úgy érzem magam,

mint egy kamasz fiú az első randevúján – hajolt közelebb hozzám.

A hangja hirtelen mélyebb és rekedtebb lett. Megborzongtam, mikor

egyik kezével végigcirógatta az arcomat. – Eddig folyton csak

néztelek, de nem mertelek érinteni. Féltem, eltűnnél, ha hozzád érnék.

– Meg akartam szólalni, de ha sikerült is volna kinyögnöm valami

értelmeset, Adam azt is megakadályozta. Ujját a számra helyezte.

Éreztem, ahogy a torkom teljesen kiszárad. – Maradj kérlek… Veled

• 72 •

More magazines by this user
Similar magazines