A szám letöltése PDF formátumban - Kráter Műhely Egyesület

S valljuk be, nem a fiatal házaspár elé tornyosuló egzisztenciális gond miatt vá lasz -
tot ta, amikor lehetõség nyílott rá, az emigrációs megpróbáltatások hosszú sorát, hanem
köl tõi megnyilatkozásainak magyarországi akadályoztatása miatt!
A „szívnémaság” terhei váltak a hatvanas években elviselhetetlenné egy szabad szár -
nya lású költõi beszéd felvállalója elõtt. Kint, az emigrációban, ha nem is a kivándorló
házas pár, de legalább a költõ versei szabadokká válhattak! A versek végre nem koc káz tat -
ták alkotójuk és családjának egzisztenciáját, mint sok költõtársáét ugyanebben az idõ -
szak ban idehaza.
Szász (Zas) Lóránt a költészet becsületét választotta, a költészet emberi meg va ló sí tá -
sá nak útját a korszakra jellemzõ konformizmus és behódolás, és sajnálatos esetekben az
ön pusztítás helyett.
Ma már egyre inkább tudhatjuk, mit jelentett hazánknak az 56-os szabadságharc leve -
rése utáni második Szovjet Megszállás, valamint a talpnyaló és nemzetközömbösítõ Ká -
dár-kormány regnálásnak hosszú idõszaka.
A költõ Szász (Zas) Lórántnak éppen egy Kárpát-medencét átölelõ nemzet több -
szörös kínjainak kiéneklése lett az osztályrésze. Költõnket, barátunkat, testvérünket, fér -
jün ket és apánkat éppen ez a tiszta feladat éltette haláláig. Éppen ennek a feladatnak a
naponkénti átérzése emelte õt nemzetsorsunk nagy megvallói közé, Kölcsey Ferenctõl
Illyés Gyuláig, Nagy Lászlóig.
Ontotta verseit és ontotta köteteit hittel, olykor meggondolatlanul is, de veretesen,
ódák hoz, himnuszokhoz illõen. 13 verseskötet, egy ráadás versciklus és három val lo más -
értékû prózakönyv lett élete testamentuma.
S a Jézust kiáltó költõ mindhalálig hitte a Feltámadás nagyszerû hitét. Történelmi, em -
be ri és lelki értelemben egyaránt. Nekünk, akik ma porai elõtt eleven tüzére emlékezünk,
az õ hitével kell továbbélnünk.
Lóránt barátunk mintha már életében többször megelõlegezte volna magának a Halál
elõt ti megszólalás jogát, akár Jézus-parafrázissal szólva is – Istenhez hajló imával:
URAM, ENGEDD MEG
(Jézus utolsó szavai a keresztfán)
A történelem faggatása
Uram, engedd meg még nekem,
hogy tisztán lássak, és legyen
szavakban áldott életem.
Uram, fogjad a két kezem,
bocsáss meg, hogyha vétkezem.
Eljussak majd a fénybe, fenn.
Uram, a lelkemet viszem,
égõ zsarátnok a szívem.
Tebenned bíztam. És ki nem?
Uram, másokért érvelek,
kínoznak kések és kezek.
Esõ leszek, a fény leszek.
Uram, vajúdnak kék hegyek,
ördögöt szülnek, és ezek
újabb ördögöt nemzenek.
Uram, véreznek nemzetek.
Szitok, fegyverzaj és sebek.
Körülvétettem. Én megyek.
A becsületes küzdelem vállalói mellé társakat is ad a sors, a fátum, az alkalom. Az
emigrációban elsõnek költõtársai fogadták be a hétköznapi életben közgazdászként,
mér nökként is helytálló Szász Lórántot. Verseivel méltó helyet szerzett közöttük, Ref -
19