A szám letöltése PDF formátumban - Kráter Műhely Egyesület

A történelem faggatása
3. Majd pedig a Harc az ünnepért kötet szerkesztése idején (1938-ban) –, kötetét for má -
ló költõként, a költészet teóriáját is tovább alakítóan.
De mindezeken túl, élete utolsó fél évtizedében, a Vers és valóság diktálva-meg al ko -
tása során egy búvópatakként kibontakozó tematikába beépítve az 1927–1928-as évek
poé tikai hozadékát felhasználva költészete újabb felvirágzását is kezdte formálgatni.
A hazai irodalomtudományban a rendszerváltás igényét bejelentõ 1990-es pécsi kon -
fe rencián a Szabó Lõrinc költészetében a húszas évek második felében megjelenõ dia lo -
gi kus poétikai gyakorlat paradigmaalkotó jelentõségérõl értekeztem. Az ala ku lás tör té -
ne tet vizsgáltam, amely folyamán a napilapbeli megjelenésüket követõen 1928 végé re
alkotójuk értetlenül szembesült versszövegeivel, és csak az 1932 végén megjelenõ Te meg
a világ kötet megszerkesztése során tudatosította és tisztázta önértelmezésében a szö ve -
gek ben megjelenõ ellentétes értelmezhetõség poétikai hozadékát, melyet elsõként két
kiváló esszéista kortársa, Halász Gábor és Németh László igazolt vissza, még a kötet
meg jelenése elõtt.
Arra ugyanakkor nem tértem ki, hogy e napilap-szövegeknek csak az egyik része
tor kollott a felemlegetett összegezésbe, másik részüket majd a Harc az ünnepért kötet
ala kítása idején gondolja tovább, hasznosíthatásukat akkor ismeri fel és tudatosítja.
Ennek a kötetnek a szerkesztésekor alapozódik meg költészetének az utómodern poé -
ti ká ban a Tücsökzene életmeditációjával kiteljesedõ helytalálása. Tervem a Harc az ün ne -
pért kötet 1927–1928-as alapszövegei megszületésének, valamint az újraalakításuk során
je lentkezõ különbözõ szövegkiadási problémáknak, és ezek poétikai hozadékának fel vá -
zo lását jelentheti be.
Egy 1927-es gyorsírásos szöveg-lejegyzést idézek, melynek során a költõ azt az al ko -
tói állapotot veszi számba – talán elsõ alkalommal pályáján – amint alkalmassá válik
ugyan azon létezési módnak ellentétes értelmezésére. Feltehetõen sógornõje (Manci)
mon dókáját írja le, de a saját poétikai érzékenységének megszületését fedezheti fel ez -
ál tal 1
1. sor: Más szív él bennem, nekem semmiféle érzelmem sincs egyáltalán nincs egy olyan
ér zés, ami engem úgy lendületbe hozna,
2. sor: se érzékileg, sem lelkileg… /az embereket se tudom úgy szeretni/, de viszont az
csak egy pillanatig van, hogy azt érzem:, hogy nem szeretek, ezzel szemben ott a
tény, hogy egy-két embert mégis
3. sor: nagyon is szeretek és ez az érzés épp akkor gyötör, mikor arra gondolok, hogy
ezek mennyit kínlódnak.
4. sor: [új bekezdés] Szóval nem is igaz, hogy nincs senki, akit nem szeretek… Sokszor
van mostanában ez közben az érzésem, mintha egy egész érzéketlen és hideg szív
len ne bennem, amely néha szeretni nem képes valakit, de semmiféle
5. sor: érzésre, olyan érzésre, amit az emberek általában érezni szoktak, se örömre, se bá -
nat ra… és ez adta azt a gondolatot, hogy kihulltam / kihûltem és mindenbõl
6. sor: s az én régi énem megsemmisült… de mindkettõ megvan, azzal, hogy más köl -
tö zött belém, azaz úgy, hogy úgy hûltem ki, mint egy fölösleges valami,
7. sor: mint egy növény levelei, vagy rostjai, amelyek kezdenek elsorvadni, szóval élet -
kép telenek: olyan érzés- meg szemlélet, mintha lassan
27