A szám letöltése PDF formátumban - Kráter Műhely Egyesület

PoLíSz
ROSTÁS FARKAS GYÖRGY
(Újkígyós, 1949–), prózaíró, költõ, mûfordító, újságíró, népmûvelõ, a cigányság hagyományainak
és nyelveinek kutatója. 1970–1988 között a Lapkiadó Vállalatnál szerkesztõ, felelõs szerkesztõ, fõ -
mun katárs, 1990-tõl a Magyarországi Cigányok Érdekszövetségének elnöke, 1989-tõl a Cigány
Tudo mányos és Mûvészeti Társaság elnöke. 1995–1999 között a budapesti roma kisebbségi önkor -
mány zat elnöke, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökségi tagja. 1993-tól a
Khetano Drom (Közös út) folyóirat fõszerkesztõje. 1994-tõl a Magyar Újságírók Országos Szö vet -
sé gében a cigány szakosztály elnöke. A Magyar Írószövetség tagja. Néhány mûve: Megváltásért
(1989, 1991), Cigányságom vállalom (1992), A békesség zarándokai (1997), Balladás álmok (válogatott
versek, 2003). Fontosabb díjai: A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994), József
Attila-díj (2005), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (2011).
RUVA FARKAS PÁL
(Újkígyós, 1952–), költõ, prózaíró, egyébként kisebbségi politikus. 1981-ben megszerzi a MUOSZ
újság írói diplomát, 1990-ben pedig egyetemi diplomát az ELTE BTK szociológia-szociálpolitika
szakán. A hetvenes-nyolcvanas években több cigány klub vezetõje. 1979–92-ben Budapesten a
Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalatnál újságíró, felelõs szerkesztõ. 1986-ban a Magyarországi Cigá -
nyok Kulturális Szövetségének alapító elnökségi tagja. 1987–90-ben a Románo Nyevipe címû cigány
újság felelõs szerkesztõje. 1990–91-ben, illetve 1991–92-ben a második és a harmadik cigányújság
(Elõszó és Élõ-szó) alapító fõszerkesztõje. 1997–2009 között televíziós és rádiós kuratóriumok tagja.
2007-tõl kezdve alapító elnöke a Cigány Írószövetségnek. Fontosabb irodalmi mûvei: Vasvirágok
nyílása (versek, 1996), Elgurult álmok (novellák, 2010), Ameddig forog a cigánykerék... (novellák, 2011).
Kitüntetései között van állami Kisebbségekért-díj (2010).
RÁCZ LAJOS
(Jánoshalma, 1954–2000, Budapest), költõ. Zenész cigánycsaládból származott. A bajai Köz gaz da -
sági Technikumban végezte el a szakmunkás iskolát. Késõbb Budapestre költözött, ahol különféle
munkákkal próbálkozott (raktári-, faosztályozó-, könyvtárosi munkák egy munkásotthonban).
Huszonhét évesen kezdett verseket publikálni és a Lungo Drom cigány folyóirat munkatársa lett.
Verses kötetei: Zsoltárok, Élõ remény.
HORVÁTH GYULA
(Alsóvadász, 1960–), költõ. Az alsóvadászi cigánytelepen nevelkedett. Gimnáziumi évei után rövid
ideig Budapesten, azóta Miskolcon él. Verseket tizennégy évesen kezdett el publikálni. Válogatott
versei 1995-ben Az árvaság anatómiája és 2002-ben A kínok félideje címmel láttak napvilágot.
PATÓ SELAM
(Budapest, 1975 –), költõ- és festõnõ. Anyai ágon cigány. Újságírói-szerkesztõi tevékenységét 1993-
ban kezdi. Azóta több folyóirat munkatársa vagy vezetõje, 1996-tól a Közös Út – Kethano Drom
mun katársa, jelenleg olvasószerkesztõje. 2001-ben alapítja az Újjászületés címû folyóiratot, mely -
nek immár 11. éve fõszerkesztõ-laptulajdonosa. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Cigány
Szakosztályának tagja. Mintegy harminc antológia és más könyv szerkesztõje. Néhány verseskötet
szerzõje. Képzõmûvészeti ágazatokban is alkot.
66
Összeállította: KS