A szám letöltése PDF formátumban - Kráter Műhely Egyesület

A történelem faggatása
Szólnunk kell, és érdemes az õ nagy – sokszor dühödt – kritikai szellemérõl is. A glo -
bá lis világuralom, a globális életforma-konformizmus ellen lázadt versben, pub li cisz ti ká -
ban, könyvben és az elektronikus világháló üzenõ-falán is mindaddig, amíg tudta tenni…
Nem volt olyan mexikói, kurd, pakisztáni, kínai, tibeti, sõt arab lázadó vagy ki kö zö sített,
akire ne gondolt volna oly részvéttel, mint ‘56 elbukott magyar sza bad ság har co saira.
SZÁSZ LÓRÁNT ÉLETÉNEK ÉS KÖLTÉSZETÉNEK – szabadság-pártolása mellett
– a legerõsebb szólama: a feleségé, gyermekei anyjáé, a még itthon kiválasztott és vele
vég zetet és sorsot mindvégig együtt vállaló társé, a mellette kitartó és õt megtartani
tudó asszonyé, akit költészetben és életben mindannyian Csörének hívunk, Csörének
tisz telünk. Hozzá írt verseit többször, többféle módon jelentette meg, Asszonyom, aki
vagy címmel önálló kötetben is. Az õ életet kitöltõ kapcsolatuk Radnóti Miklós feleségverseihez
hasonlítható kiapadhatatlan ihlet-forrást adott a költõnek.
A két számûzött, de a szülõföldért dobogó szív, ha nem is egy testé, de EGY LÉ LEK -
KÉ vált. Ha most a gyászoló asszony méltóságára tekintünk, akkor a halott férj, Lóránt
karjaiba fonódott társ közösen megtett, lassú lépéseire is gondolnunk kell…
EGY SZILUETT õrzi õket jó emlékezetünkben most is, mintegy a jelen perceket cá -
folva… Igen, így marad váratlanul érkezett halálos percén túl is velünk barátunk, apánk,
férjünk – mert Csörére tekintve, hozzá szólva, vele beszélgetve: Lóránt emléke sem hal -
vá nyulhat bennünk, sõt idõvel erõsebbé válik.
Egy kettõs férfi-nõi fõ tekint általuk miránk, a meghaló és a közöttünk maradó élet
ket tõssége: közös méltóság. Nem a Janus-arc teljességét, hanem az együtt is kétfelé te kin -
tés egységét élhetjük õrájuk gondolva át. S ez: vigasztaló!
Az egyik már a létezésen túli birodalom felé fordul, „honnan nem tért még vissza uta -
zó”, s a másik felénk tekint – elfátyolozott szemmel is a szemünkbe néz –, ahol minden
szeretet Vele együtt közöttünk marasztja férje emlékét is.
Mintha Szász Lórántnak családjához szóló, vigasztaló verse hatolna át idõn és te re -
ken. Halljátok?
MÁR MEGNYUGODTAM
(Csörének, Rolandnak, Krisztinának)
Már megnyugodtam abban, hogy a percek
órákban gyûlnek, az évek peregnek,
és lassan kioltják azt a lángot,
amit a Teremtõ gyújtott. Rám talált ott.
Megköszöntem sokszor, hogy vezényelt,
Ne essek el, és lássak még jelt,
és úgy énekeljek el imákat,
hogy a hallók halljanak. Az áldás árad.
Asszonyom lett, fiam és leányom,
szemükben fény van. Õket látom,
Akik velem voltak akkor is a bajban,
amikor azt hittem, megszakadtam.
Mert élni úgy kell, és szeretni úgy a szépet,
hogy megpihenjek, és mindent megértsek.
Ámen.
Az ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉK LÓRÁNT TESTVÉRÜNK LELKÉNEK.
Elhangzott 2011. augusztus 5-én a Farkasréti temetõben, Szász Lóránt temetésén.
21