értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Leland [1994] a vállalat piaci értéke ( V ) és az endogén csődkorlát (<br />
V B<br />
) értéke<br />
távolságának a csődkorláttal vett szorzatával teszi arányossá a csődköltség jelenértékét.<br />
BC = a V<br />
−<br />
( V ) X<br />
B<br />
V B<br />
(2)<br />
Látható, hogy Ross [1996] modelljében az „underinvestment” típusú pénzügyi ügynöki<br />
költséget ( UI ) a csődköltség jelenértékével teszi arányossá, igazolva a feltételezésemet.<br />
UI<br />
( σ )<br />
C<br />
=<br />
r<br />
( σ )<br />
⎡<br />
− ⎢D<br />
⎢⎣<br />
( σ ) + bV ( σ , C( σ ))<br />
B<br />
⎛<br />
⎜<br />
⎝V<br />
B<br />
V<br />
( σ , C( σ ))<br />
⎞<br />
⎟<br />
⎠<br />
− X<br />
( σ )<br />
⎤<br />
⎥<br />
⎥⎦<br />
(3)<br />
A strukturális modellek segítségével valamint a vonatkozó széles empirikus kutatási<br />
irodalom ismeretében 124 az is belátható, hogy a „risk-shifting” és „claim dilution”<br />
jelenségből fakadó pénzügyi ügynöki költségek is annál nagyobbak, minél valószínűbb és<br />
fájdalmasabb a csődköltség a hitelezők számára. 125 Hasonlóan, az információs<br />
aszimmetriából származó holtteher-veszteség olyan állapotokban magas, amikor<br />
feltételezhető, hogy a hitelezők érdekei sérülhetnek. Tehát elfogadható az a feltételezés,<br />
hogy az idegenfinanszírozás időérték feletti költsége az egységnyi hitelre eső csődköltség<br />
jelenértékével egyenesen arányos.<br />
Ekkor, endogén csődkorlátot feltételezve (nincsen TNW vagy annál erősebb kovenáns<br />
definiálva a hitelhez – jellemzően kötvényalapú finanszírozás) a Leland [1994] modell<br />
alapján megadható a hitelbővülés mértékének felső korlátja az alábbi egyenlőség<br />
teljesülésével (BC jelöli a csődköltség jelenértékét):<br />
124 Lásd Purnanandam [2003], Haushalter, Heron, and Lie [2002], Haushalter et al. [2001], Mello and<br />
Parsons [2000], Shin and Stulz [2000], Froot et al. [1993], Smith and Stulz [1985], Myers and Majluf<br />
[1984], Jensen and Meckling [1976].<br />
125 Ezek az ügynöki költségek ugyanis abból fakadnak, hogy vagy az eszközkockázat szintjének emelésével,<br />
vagy a tőkeáttétel utólagos (az eredeti hitel kibocsátását követő újabb kibocsátásokkal) való emelésével a<br />
hitelezők követeléseinek piaci értéke csökken. Ez akkor következik csak be, ha a kiinduló állapothoz képest<br />
magasabb eséllyel következik be csőd és a csődköltség csökkenti a hitelezők követeléseinek várható értékét.<br />
105
Change language