értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

More documents

Recommendations

Info

A Froot-Schaferstein-Stein [1993] modell A vállalat kockázatkezelési motivációit kizárólag elszigetelten vizsgáló „pozitív” elméleti elemzések között figyelemre méltó kivétel Froot et al. [1993] munkája, amely szerint a verseny szerkezete hatással lehet egy adott vállalat optimális kockázatkezelési stratégiájára és versenytársaitól eltérő fedezeti döntéseket eredményezhet. Átfogó modell kidolgozása nélkül azt elemzik, hogy az egyes vállalatok fedezeti stratégiája miként függ 1. a termékpiaci verseny jellegétől, valamint 2. versenytársaik fedezeti stratégiájától akkor, ha a vállalatok versengése egy Cournot-modellel 79 írható le. A Cournot-modell fontos sajátossága, hogy egy vállalat számára annál kisebb a befektetés vonzereje, minél többet fektet be valamelyik versenytársa, vagyis a befektetés „stratégiai helyettesítőként” funkcionál. A szerzők arra következtetnek, hogy a kockázatkezelési politika örökli a termékpiaci versengésre jellemző stratégiai helyettesíthetőségi tulajdonságot – egy adott vállalat annál inkább fedezi kockázatait, minél kevésbé teszi ugyanezt versenytársa. (A 9. függelék rövid áttekintést ad a modell hátteréről és logikájáról.) Froot et al. [1993] a kockázatkezelési stratégiákat egy olyan környezetben is vizsgálják, amikor a beruházás „stratégiai kiegészítő” szerepet tölt be, ahogy például az a kutatásfejlesztés (K+F) ágazatra jellemző. Ebben az esetben a vállalatok több beruházást eszközölnek akkor, amennyiben versenytársaik is ugyanezt teszik. Egy ilyen modellben, ha a 2. vállalat nem fedez, akkor az 1. vállalat K+F tevékenységének határhozama alacsonyabb lesz a pénzáramlás kisebb értékeire és magasabb annak nagyobb értékeire, mivel a K+F akkor jövedelmezőbb, ha a versenytárs többet képes e területbe invesztálni. Ily módon ebben az esetben a kockázatkezelési politikák stratégiai kiegészítőként funkcionálnak: egy vállalatnak csak addig áll érdekében a fedezés, amíg versenytársa is fedezi kockázatait. Adler [1993] a termékpiaci verseny vállalati kockázatkezelési politikára gyakorolt vonatkozásait is figyelembe veszi, míg Marston [2001] nemzetközi környezetbe ülteti az 79 A Cournot-típusú játék két cég viszonyában értelmezhető. Mindkettő ugyanazt az adott terméket állítja elő, amelyet senki más nem gyárt. A piaci ár a cégek által együttesen kibocsátott termékek mennyiségének csökkenő függvénye. A függvény mindkét cég számára ismert. Mindkét cég anélkül választja meg az előállítandó mennyiséget, hogy ismerné a másik kibocsátását. A Cournot-modell a Cournot-játék általánosítása az iparág szerkezetének jellemzésére. Az N darab cég mindegyike a többiek kibocsátási döntéseinek rögzítése mellett dönt a saját termelési mennyiségéről. A modell azt jósolja, hogy a cégek által választott kibocsátási szintek egy Nash-egyensúlyi állapotot képeznek. 69
iparági versenyt. Ugyanakkor egyik tanulmány sem teremt kapcsolatot a fedezeti politika és a termelés között. Néhány – az alábbiakban ismertetésre kerülő – újabb kutatás azonban rámutat, hogy a kockázatkezelés és a termékpiaci döntések nem vizsgálhatók egymástól elkülönülten. Egyrészt a vállalat és versenytársai fedezeti politikájának együttesének fényében határozható csak meg, hogy az alkalmazott fedezeti ügyletek milyen eredő kockázati kitettséghez is vezetnek. A termékpiaci verseny erőssége ugyanakkor befolyásolja a kockázati kitettség cégértékre gyakorolt lehetséges hatásait, és ezzel meghatározza, hogy egy adott vállalatnak a kockázatait milyen mértékben szükséges fedeznie. 80 Nain [2004] modellje Nain [2004] azt vizsgálja, hogy a versenytársak fedezeti stratégiái hogyan befolyásolják egy adott vállalat devizakockázatainak fedezéséből eredő hasznot illetve a vállalat kockázatkezelési motivációját. Állítása szerint az eddigi kutatások átsiklottak egy, a vállalatok kockázatkezelési motivációját meghatározó fontos szempont felett. Egy ágazatban a fedezés elterjedtsége ugyanis befolyásolja, hogy a termékárak miként reagálnak az ágazat összes szereplőjét érintő költségsokkra, ennek következtében pedig 1. egy vállalat sokknak való kitettsége nemcsak saját kockázatkezelési döntéseitől függ, hanem a versenytársakétól is, illetve 2. a fedezett vállalatok sokknak való kitettsége nem feltétlenül kisebb, mint azoké a társaságoké, akik kockázataikat nem kezelik. A kutató egy olyan Cournot-Nash oligopólium modellt ír fel, amelyben minden egyes vállalat termelési költsége ugyanazon sokkhatásnak van kitéve. A fedezetlen vállalatok termékkibocsátása a véletlenszerű sokk mértékének függvénye, mert magas (alacsony) költségek esetén az ilyen vállalat csökkenti (növeli) termelését. Minthogy a kibocsátást érintő döntések befolyásolják az ágazat árait, az egyensúlyi ár az ágazatban működő fedezetlen vállalatok számától függ. Ha a költségsokk minden egyes vállalatra kifejti hatását (azaz egyikük sem fedez), és a vállalatok profitmaximalizáló kibocsátásukat ezt figyelembe véve alakítják, akkor az ágazat egyensúlyi ára a költségszinttel együtt fog mozogni. A sokk ellen fedező vállalatok számának növekedésével azonban a termék árak egyre kevésbé lesznek érzékenyek a sokkra. A kockázatkezelés ily módon kifejtett hatása a TP80 Mello és Ruckes [2004] 70
Page 1 and 2:
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM A VÁLLA
Page 3 and 4:
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI INTÉZET
Page 6 and 7:
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK..
Page 8 and 9:
VI.2. AZ ELEMZÉS KÉRDÉSFELTEVÉS
Page 10 and 11:
A.15 - 9. táblázat ..............
Page 12 and 13:
33. B ábra - Az eredeti és hedgel
Page 14 and 15:
kockázatokban rejlő lehetőségek
Page 16 and 17:
szerkezeti, növekedési és kocká
Page 18 and 19:
Hatás a belső allokálásra A vá
Page 20 and 21: aktív trading révén arbitrázs n
Page 22 and 23: feltétel teljesíthető, amennyibe
Page 24 and 25: eredetileg angol nyelven írtam, az
Page 26 and 27: vállalatéval azonos feltételek m
Page 28 and 29: veszteség jelentőségét, s kés
Page 30 and 31: Újfent fontos felismernünk azt, h
Page 32 and 33: finanszírozási tevékenységekkel
Page 34 and 35: Legtöbbször azonban sem a megbíz
Page 36 and 37: meghatározott cégértékre felír
Page 38 and 39: Kockázatnövelés és a követelé
Page 40 and 41: definiálják azokat a körülmény
Page 42 and 43: eszközök, feltéve, hogy a kezele
Page 44 and 45: felár meghatározásakor a fedezé
Page 46 and 47: ámutatnak arra is, hogy a rövid l
Page 48 and 49: hogy hasznossági függvénye a cé
Page 50 and 51: izonyul, mivel a cégvezetés szám
Page 52 and 53: megváltoztatni úgy, hogy felfedje
Page 54 and 55: kockázatkezelés tekintetében. Mi
Page 56 and 57: Breeden és Viswanathan [1998] ered
Page 58 and 59: a vállalat kitettségeinek nyilvá
Page 60 and 61: jelenti az egyensúlyi fedezési po
Page 62 and 63: előnyben részesítik az új rész
Page 64 and 65: Mint Froot et al. [1993] rámutat,
Page 66 and 67: ákényszerítése arra, hogy beruh
Page 68 and 69: stratégiák haszna kisebb, mivel a
Page 72 and 73: termékárakra azt eredményezi, ho
Page 74 and 75: viszonylag állandó ágazati árak
Page 76 and 77: erősségére, ezáltal pedig strat
Page 78 and 79: III. 2. A kockázat-tudatos vállal
Page 80 and 81: III. 2. 1. A stratégiai kockázato
Page 82 and 83: pénzügyi eszközök piacára jell
Page 84 and 85: A gazdasági tőkén alapuló vezet
Page 86 and 87: pontosabb teljesítményértékelé
Page 88 and 89: (üzleti területek, projektek) kö
Page 90 and 91: IV. A VÁLLALATI KOCKÁZATKEZELÉS
Page 92 and 93: IV. 2. A vállalati szintű kockáz
Page 94 and 95: csökkentése mellett (hitelkovená
Page 96 and 97: azok a kovenánsok, amelyek visszat
Page 98 and 99: V. SZINOPSZIS A RÉSZVÉNYESI ÉRT
Page 100 and 101: (túlmutatva a hagyományos vállal
Page 102 and 103: kockázatkezelési politika megvál
Page 104 and 105: torzításhoz vezethet bármilyen,
Page 106 and 107: Leland [1994] a vállalat piaci ér
Page 108 and 109: elérhető értéktöbbletet száms
Page 110 and 111: továbbiakban, s ezért az eszközh
Page 112 and 113: VI.3. A vállalati értékfolyamat
Page 114 and 115: A vállalat egy m. periódusban gen
Page 116 and 117: [ F ] μ [ F { P + Δ }] − [ F {
Page 118 and 119: [23. és 24. ábrák] VI.4. Az ipar
Page 120 and 121:
Hipotézis 3 Amennyiben a piacon n=
Page 122 and 123:
Z = n n, k 1 m n ∑ j= 1 S [ m+ n
Page 124 and 125:
Var n, i [ Z ] 0 Var 0 m [ P ] m n
Page 126 and 127:
kombinációjának szórása az egy
Page 128 and 129:
[ H ] μ [ H { P + Δ }] − [ H {
Page 130 and 131:
Az első típusú hatás csak addig
Page 132 and 133:
Fontos látni azt is, hogy egyperi
Page 134 and 135:
(azaz a tőkeáttétel százazalék
Page 136 and 137:
AVA'' 1+ PB IC D'' E = − = AVA' 1
Page 138 and 139:
arányosan nő a tranzakciós költ
Page 140 and 141:
VII. A FINOMíTÓ IPARBAN ELÉRHET
Page 142 and 143:
2. lépés - lineáris függőség
Page 144 and 145:
szórással. A 44. ábráról is j
Page 146 and 147:
A vállalatokra 1990-től sikerült
Page 148 and 149:
normál érték háromszorosa eset
Page 150 and 151:
IRODALOMJEGYZÉK Acharya, V., and C
Page 152 and 153:
Bodnar, G. M., Hayt, G. S., and Mar
Page 154 and 155:
Dunis, C. L., Laws, J., and Evans,
Page 156 and 157:
Hill, C., and Snell, S., [1988], Ex
Page 158 and 159:
Lintner, J., [1965], The Valuation
Page 160 and 161:
Sharpe, W. F., [1964], Capital Asse
Page 162 and 163:
FÜGGELÉKEK 161
Page 164 and 165:
2. függelék - Likviditáskockáza
Page 166 and 167:
in terms of expected utility. There
Page 168 and 169:
His comparative statics results sug
Page 170 and 171:
4. függelék - A Smith-Stulz [1985
Page 172 and 173:
5. függelék - A vezetői kompenz
Page 174 and 175:
6. függelék - A Guay-Haushalter-M
Page 176 and 177:
7. függelék - Az FSS modell levez
Page 178 and 179:
Adam [2002] gives empirical support
Page 180 and 181:
9. függelék - Az FSS [1993] féle
Page 182 and 183:
Adam et al. [2004] show that an int
Page 184 and 185:
This term is assumed to be increasi
Page 186 and 187:
situations of both firms, with the
Page 188 and 189:
[Figure 13] Hence, the business uni
Page 190 and 191:
Contr (k) = N ∑ ⎡ ⎢ ⎣ M k k
Page 192 and 193:
increases. Their results suggest th
Page 194 and 195:
A Haushalter-Heron-Lie [2002] model
Page 196 and 197:
Lookman [2005b] conducts the analys
Page 198 and 199:
managers might hedge to ensure suff
Page 200 and 201:
derivatives purely for hedging, the
Page 202 and 203:
The firm defaults when asset value
Page 204 and 205:
In a second stage optimization, Lel
Page 206 and 207:
even if the distance-to-default - m
Page 208 and 209:
dolgoztam. Továbbá mellőzöm az
Page 210 and 211:
faktorok vonatkozásában alkalmaza
Page 212 and 213:
főkomponens elemzésre, 0.5-0.7 k
Page 214 and 215:
A kapott 6 db főkomponenssel, mint
Page 216 and 217:
standardizált értékeiből állna
Page 218 and 219:
TÁBLÁZATOK 217
Page 220 and 221:
3. táblázat - A kockázatkezelés
Page 222 and 223:
A.15 - 2. táblázat Model Summary
Page 224 and 225:
A.15 - 5. táblázat Communalities
Page 226 and 227:
A.15 - 9. táblázat BRENT PUN_CR E
Page 228 and 229:
A.15 - 13. táblázat Collinearity
Page 230 and 231:
A.15 - 15. táblázat és grafikono
Page 232 and 233:
A.15 - 18. táblázat 1000 tonna F0
Page 234 and 235:
1. ábra - Értékteremtés kockáz
Page 236 and 237:
4. ábra - Az adózás után válla
Page 238 and 239:
7. ábra - Elkülönülő és köz
Page 240 and 241:
9. ábra - Az optimális fedezeti r
Page 242 and 243:
12. ábra - Kockázati hozzájárul
Page 244 and 245:
15. ábra - A fedezés hatása a Ro
Page 246 and 247:
16. B ábra - A vállalati kockáza
Page 248 and 249:
17. B ábra - Eszközhozam lehetsé
Page 250 and 251:
19. ábra - Az eszközhozam folyama
Page 252 and 253:
23. ábra - Az iparági eszközhoza
Page 254 and 255:
25. B ábra - Az eszközhozam folya
Page 256 and 257:
28. ábra- Eltérő futamidejű swa
Page 258 and 259:
30. ábra - Az eltérő gyakoriság
Page 260 and 261:
32. ábra - A hedgelt vállalati PB
Page 262 and 263:
33. B ábra - Az eredeti és hedgel
Page 264 and 265:
35. ábra - Eltérő futamidejű sw
Page 266 and 267:
38. ábra - A részvényesi PB vál
Page 268 and 269:
41. ábra - A részvényesi PB vál
Page 270 and 271:
43. ábra - Az USGC dízelolaj és
Page 272 and 273:
47. ábra - A kiinduló dízelolaj
show all

értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?