értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

II. 1. Társasági adózás
Smith és Stulz [1985] megállapítja, hogy amennyiben egy vállalkozás adógörbéje konvex,
úgy várható adófizetési kötelezettségei fedezeti ügyletekkel csökkenthetők. Konvex
adórendszerről azokban az esetekben beszélhetünk, ahol a marginális adókulcs
progresszíven emelkedik az adóköteles bevételnek megfelelően. A vállalkozás tényleges
adófüggvényének konvex jellege adódhat különféle adózási szabályokból illetve
jogszabályokból is. Mivel például az adókedvezmények nem forgalomképesek, az
összkockázat növekedése a vállalat adózás utáni várható pénzáramának csökkenését vonja
maga után. A veszteség visszaterhelését vagy következő időszakban való elkönyvelését
érintő korlátozások szintén előidézhetik az adófüggvény konvex jellegét, mivel alacsony
bevételek, vagy akár veszteség esetében semmiféle előny nem származik belőlük.
Amennyiben az adójóváírás vagy adóveszteség későbbi időszakban kerül elszámolásra, a
vonatkozó költség az adókedvezmény jelenértékének csökkenésével egyenlő (idő-érték
hatás).
Konvex adórendszerek esetén tehát az adózás előtti jövedelem magasabb volatilitása a
stabilabb jövedelemhez képest magasabb terhet ró a vállalatra.
[ 3. ábra ]
A kockázatkezelés hatása annál erősebb, 1. minél inkább konvex az adófüggvény 17 , 2.
minél volatilisebb a vállalat bevétele, és 3. minél nagyobb arányú bevétel esik az
adótáblázat konvex tartományába 18 .
Az empirikus vizsgálatok eredményei nem nyújtanak világos képet az adózással
kapcsolatos érvet alátámasztó bizonyítékokról. Egyfelől léteznek bizonyítékok,
melyek alátámasztják a vállalati kockázatkezelés és az adójogszabályok valamint a
progresszív adókulcs alkalmazásának valószínűsége közötti pozitív korrelációt.
Nance, Smith és Smithson [1993], valamint Howton és Perfect [1998] kimutatják az
adó progresszivitás dummy változójának jelentőségét, de az adóveszteségét nem.
Berkman és Bradbury [1996] azonban empirikus módszerekkel igazolja az átvitt
17 A jogszabályok természetbeni adóknak tekinthetők. Ha például a vállalati érték váratlanul nagymértékű
változása a politikusokat arra készteti, hogy további megszorításokat alkalmazzanak a vállalattal szemben,
akkor e jogszabályi költségek az adókhoz hasonlítanak. Lásd Smith és Stulz [1985].
18 Graham és Smith [1996] azonban bebizonyítja, hogy bizonyos körülmények között a fedezeti ügyletek a
vállalat értékét csökkenthetik, ha figyelembe vesszük a részvényesek saját adózását is. Amint Smith és Stulz
[1985] megállapítja, ha a befektetői adófüggvény nemlineáris, akkor előfordulhat, hogy a vállalat fedezeti
ügyletekkel csökkentett várható adófizetési kötelezettségeit semlegesíti a befektetők várható adófizetési
kötelezettségeinek növekedése.
26