értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Negatív adósság-e a készpénz?<br />
Acharya, Almeida és Campello [2004] további érdekes kapcsolatra mutat rá a befektetési<br />
célú belső készpénz rendelkezésre állásával összefüggésben. A készpénz- és hitelezési<br />
politikákat pénzügyi korlátok mellett modellezve kimutatják, hogy a magasabb<br />
készpénzállomány és az alacsonyabb eladósodottság között egyfajta „trade-off” áll fenn. A<br />
standard értékelési modellektől eltérően, amelyek a vállalat mérlegében szerepeltetett<br />
adósságállományból a készpénz mennyiségét levonva eredeztetik a vállalat tőkeáttételét, a<br />
szerzők kimutatják, hogy bizonyos körülmények között a készpénz nem tekinthető pusztán<br />
negatív adósságnak.<br />
Nagyobb készpénzállomány illetve alacsonyabb adósságszint egyaránt javítja a mából<br />
tekintve egy pénzügyi korlátokkal küszködő vállalat jövőbeni finanszírozási kapacitását és<br />
ezáltal az új beruházási lehetőségek kiaknázását, de eltérő mértékben. Acharya et al.<br />
[2004] megállapítása szerint a meglévő adósság egy egységgel való csökkentése a jelenben<br />
a pozitív állapotkimenetekben a vállalat jövőbeni hitelfelvevő képességét az egységet<br />
meghaladó mértékben javítja, mivel a hitelezők ugyanazon adósság esetében kisebb<br />
hitelkockázatot feltételeznek, ami a külső finanszírozás marginális költségét is csökkenti.<br />
Hasonlóképpen, a felvett hitelek egy egységgel való csökkentése a jelenben a rossz<br />
állapotkimenetekben a vállalat jövőbeni hitelfelvevő képességét az egységnél kisebb<br />
mértékben javítja, minthogy a hitelezők nem szívesen biztosítják ugyanazt a hitelkeretet a<br />
vállalatnak. Ezzel szemben a jelenben megtakarított egy egységnyi összeg a vállalat<br />
későbbi állapotaitól függetlenül mindig az adott egységgel megegyező mértékben javítja<br />
annak finanszírozhatóságát.<br />
A szerzők elmélete lényegében azt sugallja, hogy a készpénz tartása a pénzügyileg<br />
korlátozott vállalat számára fedezeti értéket képvisel, mivel a készpénz lehetővé teszi<br />
számára, hogy intenzívebben fektessen be olyan helyzetekben, ahol a hitelfelvevő<br />
képessége alacsony – mindez összhangban áll a kockázatkezelés Froot et al. [1993] által<br />
javasolt kereteivel. Ha a pénzáramok és a beruházási lehetőségek között nincs szoros<br />
összefüggés (fokozott fedezési igény), akkor a pénzügyileg korlátozott vállalkozás inkább<br />
a készpénz tartása mellett dönt. Ugyanakkor, ha a jövedelmező befektetési lehetőségek<br />
többnyire a nagy pénzárammal jellemezhető állapotokban adódnak (ahol is a fedezeti<br />
értékromboló vállalategyesítésekhez vezethetnek. Tufano [1998] fenti érvelése szerint a kockázatkezelés<br />
66