Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
fajtával, illetve fajtajelölttel állítottuk be. A tenyészidőszak alatt megfi gyeltük a kalászolás<br />
időpontját, mértük a növényállományok magasságát, bonitáltuk a fajták megdőlését. A fajták<br />
termésének betakarítása után 13%-os nedvességtartalomra korrigálva kiszámítottuk<br />
a hektáronkénti szemtermés mennyiségét és hektolitertömegét, a fehérje- és keményítőtartalmat,<br />
valamint a hektárra vetített fehérje- és keményítőhozamot. Az adatokat varianciaanalízissel<br />
értékeltük, a fajták egyes jellemzői között igazolt fajtakülönbségeket állapítottunk<br />
meg, biztosítva ezáltal a legkedvezőbb fajtaszortiment kialakítását az eltérő vetési<br />
idejű árpa fajták köréből. A fajtajellemzők közötti összefüggések feltérképezése céljából az<br />
érési- és a vetési idők fi gyelembe vételével is korrelációszámítást végeztünk, s az igazolt<br />
kölcsönhatásokat a táblázatainkban jelöltük is.<br />
BARKÓCZI M. – CSATAI R. – SZAKÁL P. – SCHMIDT R. – KAJDI F. (2011): Lombtrágyaként alkalmazott<br />
rézioncserélt zeolit hatása a tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) szemtermésére<br />
és nyersfehérje-tartalmára. Acta Agronómica Óváriensis. 53, 1. különszám: p. 145-152.<br />
Kivonat – Hazánk talajainak jelentős hányadán mutatkozik réz-hiány. A réznek, mint eszszenciális<br />
mikroelemnek fontos szerepe van a növények táplálkozásában. Különösen a kalászos<br />
növények reagálnak érzékenyen a réz-hiányra. A kalászos növényeknél a gátolt réztranszport<br />
következtében is gyakran mutatkozik a réz hiánytünete. A réz hiánya nemcsak<br />
hozamcsökkenést, de a minőség romlását is eredményezheti.<br />
Tavaszi árpa növénynél 2011-ben Győrszentivánon rézből hiányos talajon végeztünk réz-pótlási<br />
kísérleteket. A kezeléseket bokrosodáskori és virágzáskori fenológiai fázisban végeztük<br />
el. A réz pótlását rézioncserélt szintetizált zeolittal végeztük. Az alkalmazott réz- dózisok 0,1-;<br />
0,3-; 0,5- és 1,0 kg/ha-osak voltak. A kísérleteket négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben<br />
10 m2–es parcellákon végeztük. Az ioncserélt szintetizált zeolit szuszpenziót a jobb<br />
hasznosulás biztosítása céljából délután juttattuk ki a növény lombozatára. A betakarított<br />
mintáknak a hozamát és a nyersfehérje-tartalmát vizsgáltuk.<br />
A száraz, aszályos időjárási körülmények között végzett kísérletben a réz kezelések hatására<br />
a hozamok csak kis mértékben növekedtek. A bokrosodáskori, valamint a virágzáskori<br />
kezelések hatására a nyersfehérje-tartalom szignifi kánsan növekedett. Jelentősebb fehérjetartalom-növekedést<br />
a bokrosodáskori kezelésben kaptunk.<br />
KAJDI F. – SCHILLER O. – GYŐRI T. – SZAKÁL P. – SCHMIDT R. – BEKE D. – BARKÓCZI M. – TESCHNER-<br />
KOVÁCS ZS. (2011): A Mosonmagyaróváron 2011-ben végzett szója fajtakísérletek fajtáinak<br />
vizsgálati eredményei. Acta Agronómica Óváriensis. 53, 1. különszám: p. 153-164.<br />
Kivonat – A hazai 70% feletti kalászos gabona és kukorica összetételű, leegyszerűsödött<br />
és előnytelen vetés<strong>szerk</strong>ezet feloldása a pillangósvirágú növényfajok vetésterületi arányának<br />
növelésével részben megoldható lenne. E tekintetben önként adódhat a szója termesztésének<br />
nagyobb arányú elterjesztése, hiszen e növény termesztésére a talajadottságaink<br />
alapján 400 ezer ha, a klimatikus feltételek miatt 300 ezer ha szántóterület áll<br />
rendelkezésre. Az utóbbi évek 25-35 ezer ha-os vetésterületének növeléséhez szükséges<br />
biológiai alapokkal máris rendelkezünk, hiszen az államilag elismert fajták száma 2011ben<br />
53 volt. A szója magas biológiai értékénél fogva etalonnak számít, s hazai termesztésének<br />
fokozását az a tény is indokolja, hogy a nálunk köztermesztésben lévő fajták garantáltan<br />
GMO-mentesek. Magja 40% körüli nyersfehérjét és 20% körüli olajat tartalmaz,<br />
értékes élelmiszeripari alapanyag, valamint takarmánynövény. Elterjesztését a különböző<br />
termőhelyi adottságok között végzett fajtakísérletek eredményeinek megismertetése<br />
is elősegítheti. E célból állítottuk be 2011-ben is a fajtakísérleteket a Mezőgazdasági<br />
Szakigazgatási Hivatallal együttműködve, 3 éréscsoportban összesen 38 regisztrált fajtával<br />
és 12 fajtajelölttel. A kisparcellás kísérletekben bonitáltuk a fajták vegetációs idő<br />
144